Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

6 1899 : XV. t.-cz. adott, a bizonyítási eljárás a védők tagadásával szemben elrende­lendő volt, mert mindkét tényelőadás bizonyítása esetén fenforog­na a törvény 3. §-ának 2. pontjában meghatározott érvénytelen­ségi ok. De elrendelendő volt a bizonyitás a védők tagadásával szem­ben a kérvény II. fejezete 1—4. pontja, ugy az ezzel kapcsolato­san a kérvény III. fejezete 2. pontja g), h), i), k) alpontjaiban elő­adott és a kérvényezők állítása szerint a képviselő részességével eszközölt etetés és itatási tényekre, ugy amint azok az 1074/910. cur. bir. sz. a, hozott végzésben felsorolvák, mert ezen tényeknek bebizonyítása esetén fenforogna a. törvény 3. §-ának b) pontjá­ban megjelölt érvénytelenségi ok. Elrendelendő volt a bizonyitás a védők tagadásával szem­ben a kérvény III. fejezete 1. pontjának a), v) alpontjai alatt megjelölt vesztegetési esetekre, kivéve a már fentebb elintézett t) alpont alatti esetet, ugy a kérvény III. fejezete 2. pontjának a)—f) alpontjaiban megjelölt esetekre, az 1074/910. c. b. sz. végzésnek megfelelőleg, — kivéve az f) pontnál a fentebb ismertetett Eck­stein Vilmos, ugy a nagyhalomi, valamint a Groszszalczer József korcsmájában történteket, — mert amennyiben ezek a tények valóknak bizonyulnának, ugy fenforogna a törvény 3. §-ának 10. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok. Elredelendő volt a bizonyitás a védők tagadásával szemben a kérvény IV. fejezete f) pontjában felhozott arra a tényállításra, hogy Bálás Barna balassagyarmati főszolgabíró utasította a kér­vényben megnevezett alárendeltjeit, hogy a képviselőre szavazza­nak, mert ennek bebizonyítása esetén fenforogna a törvény 3. §. 11. a) pontjában meghatározott érvénytelenségi ok. Végül az 1074 /910. c. b. sz. végzés értelmében elrendelendő volt a bizonyitás a választást védő választók képviselője részéről, a törvény 83. §-a keretén belül az ellenfél szavazataiból a törvény 4. §-a rendelke­zésének megjelölő levonás czéljából kifogásként a tárgyaláson szó­val előadott és a tárgytalanná vált ellenkérvény I. fejezete 3. pont­iától a IV. fejezet 2. pontjáig terjedőleg, valamint az V. és VI. fejezetben megjelölt érvénytelenségi tényekre, mert ezek bebizo­nyításuk esetén befolyással lehetnek a választás eredményre. Míg ellenben mellőztetett a TV. fejezet 2—6. pontiáig terjedő lényekre, ugy nemkülönben a VII. fejezetben s egyebekben érint­tett tényekre, mert a IV. fej. 2—6. pontja alatt levő eseteknél az előadott tényállás szerint az állítólag alkalmazott fenyegetés, il­letve kényszer nem volt oly nagyfokú és közvetlen, hogy ez által a választó jogának szabad gyakorlatában megakadályozottnak lenne tekinthető, mert továbbá a VII. fejezeben élődött tényállás a törvény 3. §. 3. pontja alá nem vonható és mert végül egyebek a tárgyaláson élő szóval elő nem terjesztvék.

Next

/
Thumbnails
Contents