Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Bélyeg- és illetékszabályok. 83 fizetésére a papságtól ellenértéket vesz, következéskép a panaszos nyugdíjintézet ezen szervezetében a biztosítási ügylet alkatelemeit fel kell ismerni, mert a biztosítási ügyletnek nem lényege az, hogy az a biztosító részéről nyereségvágyból köttessék és nem lényege az sem, hogy a biztosítási összeg és a kikötött dij akként arányuljon, hogy az esemény bekövetkeztével fizetendő összeg kizáróan a biztosítási dij fejében befizetett összegekből alakuljon; következéskép az a körülmény, hogy a panaszos intézet nem nyereségre alakult intézmény és hogy a nyugdíj és segély czimén kifizetendő összegeket nem kizáróan a papság által befizetett és fizetendő járulékokból meríti, a jelzett minősitésen nem változtat. E mellett azonnan a panaszolt illeték fizetésére való kötelezettséget meg kell állapítani; mert a nyugdijintézeti szabályzat magánjogi alapon nyugodván, az ennek alapján a nyugdíjintézet és a gy.-i egyházmegyei papság között fenforgó jogviszony szerződésen alapszik, amely szerződés, a kifejtettek szerint biztosítási szerződésnek lévén minősítendő, kétségenkivül az 1883: VJII. törvényczikk rendelkezése alá esik, annál is inkább, mert az idézett törvény 12. §-a, ezen rendelkezés alól, csak a segélyző pénztárakat, azaz temetkezési és betegápoló egyleteket, rokkant munkásokat és munkások özvegyeit segélyező pénztárakat veszi ki; ezen szorosan értelmezendő kivétel alá pedig a panaszos intézetet vonni nem lehet és mert a szóban forgó illeték a biztosítási szerződésektől általában jár; az tehát, hogy a panaszos nem nyilvános számadásra kötelezett társulat kebelében alakult ellátási intézet, ezen illeték követelhetésének jogosságán nem változtat. Kb. 701/911. P. sz. 1894. XXVI. t.-cz. 6. §. 143. Perben meghallgatott szakértő által véleményéről kiállított irat jegyzőkönyvi illeték alá esik. (8088/1911. P. szám.) * Tanú és szakértő oly beadványa, mellyel a bíróságnál bejelenti, hogy a kitűzött határnapon a megjelenésében akadályozva van, bélyegmentes. (Kb. 16.701/900. P ) (Gr. V. 618. és Gr. X. 467. 1) 1804. XXVI. t.-ez. 12. §. Í44. Okirat kiadásáért vagy a benne foglalt összegnek bírói letétbe helyezéséért indított per tárgya megbecsülhetlen. (9154/1910. P. szám.) 1894. XXVI. t-cz. 21. §. 145. Az 1894. évi XXVI. törvényczikk 21.§-a III. pontjának utolsó be") Lásd a közigazgatási bűnügyi határozat gyűjteményének az 1911. évi G54. sorszám határozatát. 6*