Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

74 Hatáskör kérdésében hozott közigazgatási birósági, minisztertanácsi, miniszteri és hatásköri birósági határozatok. felfolyamodást az 1893: XIX. t.-cz.-ben is felhívott 1877: XXII. t.-cz. és 1893: XVIII. t.-cz. 225. §-ának 4. pontja alapján visszautasította. Felperes ezután keresetét az ipartestület békéltető bizottságához adta be. Ebben megismételte a kir. járásbíróságnál beadott felfolyamodásában előadottakat; hogy a tanításért 140 K volt kikötve és ennek 40 K hátralékát követeli; ovábbá, hogy a városban szokásban van, hogy úriasszonyok a leányaikat varrásra való tanitás végett beadják varrónőkhöz, anélkül azonban, hogy a varrónő és tanitvány közt tanonczi viszony keletkeznék vagy ilyet csak czéloznának is; a kir. járásbiróság végzése következtében azonban kénytelen az ipartestülethez folyamodni. Az ipartestület békéltető bizottsága hozott határozatával felperes keresetét „illetékességi szempontból" elutasította, mert az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a szerint az ipartestületi békéltető bizottság csak az iparosok és tanonczok, segédek vagy munkások közt felmerülő vitás kérdések elbírálására illetékes és minthogy felperes igazolványnyal nem bir, tehát nem iparos, s ebből önként következőleg G. M.-né leányai és közte tanonczviszony fenn nem foroghat. Felperes a kir. járásbiróságnál kérte az ügynek a hatásköri birósághoz való felterjesztését. A hatásköri biróság a rendes biróság hatáskörét állapította meg a következő okokból: Az 1884: XVII. t.-cz. rendelkezései alá eső, iparos és iparostanoncz közötti tanviszony csak az ezen törvény III. fejezetében előirt szabályok betartása mellett létesülhet. A törvény most megjelölt fejezetéből pedig kitűnik, hogy a tan viszony létesítése a tanoncznak valamely iparos részéről az elsőfokú iparhatóságnál Írásbeli szerződés mellett való felfogadásával történik és czélja, hogy a tanoncz az őt felfogadó iparos által űzött iparágban a törvény szerinti képesítést elnyerhesse. A békéltető bizottság, mint elsőfogu iparhatóság, fentebb ismertetett határozatából kitűnik, hogy felperes nem iparos. Következéskép közte és alperes között az utóbbi leányainak varrásra tanítása iránt létrejött szerződés az iparhatóságnál bejelentve sem lehetett, minélfogva felperes és alperes leányai között ezeknek ipari képesítését czélzó tanviszony nem létesülhetett. Az a szerződés tehát, a melyre felperes keresetét alapítja, a közönséges magánjogi szabályok alá eső olyan szerződés, amelyből származtatott díjkövetelés az ipartörvény 176. §-ában szabályozott iparhatósági előzetes eljárás nélkül a rendes biróság által bírálandó el.