Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Vadászati ügyekben. 59 Z. Zsigmond sem fizetett valamely rendkívüli járulékot és nem is vállalt el ilyen rendkívüli kötelezettséget. Ekkép egyáltalán nincs a panaszló hitközségnél olyan rendkívüli járulék, mely a törvény 25. §-ának c) pontja alá esnék; és merőben ellenkezik a torvény czélzatával az a követelés, hogy a hitközségből kilépett egyénre olyan hitközségi teher rovassák, amellyel nem rovatnék meg akkor sem, ha ki nem lépett volna. Ezek szerint a panasz mind a két irányban alaptalan. Z. Zsigmondnak időközben történt halála következtében az eljárás folyamán az a kérdés is, hogy a közigazgatási bizottság határozatának meg nem támadott része szerint öt évig fizetni kötelezett évi 120 korona rendes egyházi adó fizetésének kötelezettsége megszünt-e Z. Zsigmond halálával? Ebben a kérdésben is tehát dönteni kellett. Az 18135. évi XLTJI. törvényczikk 25. §-ának a) pontja az öt évre esedékes rendes egyházi járulékok fizetése iránt rendelkezik. Tehát a tartozás megtartja időszakonkint esedékessé váló rendes egyházi járulék jellegét. Ebből peclig az következik, hogy valamint a hitközségi tagnak halála megszünteti a halála után esedékessé váló egyházi tartozások fizetését: ugyanakkép hat a halál a hitközségből kilépett egyén ilyen kötelezettségének megszüntetésére is. Ennek megfelelően kellett tehát az Ítéletben rendelkezni. Kb. 2634/000. K. sz, 1. A vallásfelekezetből kilépett és más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakozott egyéneket az 1895:XLIII törvényezikk 25. §-ának b) pontja szerint terhelő iskolai évi járulék nem lehet nagyobb, mint a mily összeget a kilépők a vallásfelekezethez tartozásuk utolsó évében fizettek. 2. Abban az esetben, ha az illető vallásfelekezet az egyházi és iskolai járulékot együttesen veti ki, e kétféle járulék elkülönítésére nézve a helyes kulcsot az az arány adja, amely arányban a hivek járuléka az iskola czéijára fordíttatott. (7488/909. K. sz- (Gr. XVII. 42. 1.) A gabelladijra vonalk. lásd Kb. 3518/908. (Gr. XVI. 32. 1.) Vadászati ügyekben. 1898 : XIX. t.-cz. 60. A volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő közösen használt eldőterületeken gyakorolható vadászati jog feltétlenül bérbe adandó; házi kezelésnek nincs helye. (Közigazgatási bíróság 1910 aug. 16. 5496/910. K. sz.) 61. Kiskorú által kötött vadászati bérleti szerződéstől a jóváhagyás pusztán a kiskorúság okából meg nem tagadható. Kb.: Igaz, hogy a panaszos kiskorú volt akkor, amidőn T.