Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

52 A m. kir. közigazgatási bíróság közigazg. osztályának határozatai. kiszolgáltatni s azután a kifizetett összeg megtérítését, ha törvényszabta kötelezettségeinek a pénztárral szemben eleget tett és így az 1902. évi XIV. törvényczikk 24. §-ában megjelölt eset nem forog fenn, a pénztártól igényelheti. Gazdasági (külső) cselédek baleseti betegségeinél tehát két jogviszony áll fenn. Az egyik a kórház és a gazda között a gyógydij kiegyenlítése, a másik a gazda és a pénztár között a gazda által a kórháznak megfizetett gyógydijnak a pénztár által leendő megtérítése tekintetében. Az első jogviszony tekintetében felmerülő vitás, kérdésekben az 1898. évi XXI. törvényczikk 13. §-a értelmében eljárásnak van helye a magyar királyi közigazgatási bíróság előtt. A másik jogviszonynál keletkező vitás kérdések elbírálása ellenben az 1900. évi XVI. törvényczikk 15. §-ának utolsó bekezdése szerint a királyi bíróságok, vagyis a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1900. évi XVI. törvényczik 13. és 14. §-ai értelmében a gazda a kórházi ápolási költségeket 30 napon tul is, felgyógyulásig tartozik kifizetni, mi az idézett szakaszok szövegén kívül teljes biztossággal megállapítható a törvény indokolásából, mely szerint baleseteknél a gyógykezelés összes költségeinek fedezése a segélyezés első módja. A gazda által felhozott az a körülmény, hogy a cseléd balesetét állítólag önhibája okozta, ennek az ügynek elbirálásáná teljesen közönyös, mert az 1900. évi XVI. törvényczikk 11. §-ának a) pontja értelmében csak a szándékosság mozzanata mentesiti a pénztárt s ez alapon a gazdát a baleseti segélyezés kiszolgáltatása alól. Az előadottak alapján K. Lajos cselédtartó gazdát kötelezni kellett 0. Mihály volt gazdasági külső cselédje után baleseti betegségből kifolyólag felmerült teljes gyógydij megfizetésére. Ez az Ítélet azonban nem képezi akadályát annak, hogy a marasztalt gazda a kórháznak általa kifizetendő gyógydij megtérítését az országos gazdasági munkás- és cselédpénztártól igényelhesse. (Kb. 7183/910. K. sz.) V. ö.: Kb. 3335/910. (Gr. XVII. 36. 1.) Kb. 10. sz. K. döntvénye (Gr. I. 683. I-, Gr. V. 440. 1. és Gl. X. 412. 1.) A munkásbiztositó pénztár igényjogosult tagjáért a kórházi ápolási költségeket 28 napra terjedöleg abban az esetben is köteles viselni, ha a tag betegségét szándékosan okozta. (Kb. 1861/1910. K. sz.) 1907 : XIX. t.-cz. 44. Az 1907 :XIX. t.éc. 1. §-ának 2. pontja szerint a vállalkozásszerűen űzött kereseti foglalkozásoknál alkalmazottakra is kiterjed a betegség esetére való biztosítási kötelezettség. Minthogy a mozgófényképszinházak üzeme ily vállalkozásszerűen űzött kereseti forrás, ennélfogva az ott alkalmazottak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (A K. M. 1911. évi 37,238. számú határozata.)