Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Közegészség! ügyekben. 49 csáthasson ki, az ilyen felhatalmazást azonban mindig a legszorosabban kell értelmezni. A jelen esetben, mint az a fent előadottakból kitűnik, a belügyminiszter nem nyert felhatalmazást arra, hogy a gyógydijak elévülését is rendeleti utón szabályozza, miért is a biróság az 1896: XXVI. t.-cz. 134. §-ának második bekezdésének alapján az idézett belügyminiszteri rendelet 64. §-a utolsó bekezdésével szemben az 1883: XLIV. t.-cz. 90. §-ának 2. pontját alkalmazta, mely szerint a köztartozások, ha a kivetés évétől kezdve öt év alatt nem szorgalmaztatnak, vagy nem biztosittatnak, elévülnek. Minthogy pedig ebben az esetben a számla megküldésének évétől kezdve a különbözet kiegyenlítésének szorgalmazásáig öt évnél hosszabb idő telt el, azért a biróság megállapította, hogy a szóban levő 4 K 88 f. gyógydijrészlet elévült. A kórház panaszának tehát nem lehetett helyt adni. (Kb. 1911 febr. 1. 3555/910. K. sz.) 39. A munkásbiztositó pénztárnál biztosítottal egy háztartásban élő keresettel nem biró, önként külön nem biztosított oly családtag ápolási költségét, akit hevenyfertőző betegség miatt hatóságilag szállítottak kórházba, felerészben az országos betegápolási alap, felerészben pedig a pénztár fizeti azzal a korlátozással, hogy a pénztár többet fizetni nem köteles, mint amennyi 28 napi ápolásra esik. (368/1911. K. sz. V. ö. kb. 2619/910. sz. következő határozatával: A munkásbiztositó pénztárnál biztositottal egy háztartásban élő és keresettel nem biró, önként külön nem biztosított családtagok kórházi ápolásának költségeit a pénztár 28 napra terjedőleg akkor is köteles viselni, ha az illetőt előzetesen nem is utalta te a kórházba, de utólag beigazolást nyer, hogy kórházi ápolásra föltétlenül szükség volt. Ilyen esetekben a kórházi ápolás föltétlen szükségének utólagos hatósági megállapítása pótolja a pénztár részéről való előzetes kórházba utalást. (Gr. XVII. 33. 1.) V. ö. még Kb. 7739/909. Gr XVII. 35. 1. és Kb- 4052/910. Gr. XVII. 36. 1. Á. M. B. H. 18. sz. elvi határozata Gr. XVII. 653. 1.) 1898 : XXL t.-cz. 5. §. 40. Sem az 1876:XIII. törvényezikk 32. §-a, sem az 1898 :XXL törvényczikk 5. §-a nem kötelezi a cselédtartó gazdát arra, hogy önhatalmúlag gyógyfürdőhelyet igénybe vevő cselédjének ott felmerült költségeit viselje. (2397/1910. K. szám.) 1898 : XXI. t.-cz. 7. §. 41. A kórházi ápolási költségek viselése tekintetében az 1898 :XXI. törvényezikk 7. §-ában felsorolt hozzátartozók kötelezettsége sorrendjének meghatározásánál azokat az általános jogelveket kell figyelembe Döntvénytár 1911. 4