Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási határozatok. 45 államkincstár viseli, nem ok arra, hogy az ily községi alkalmazottnak régebbi állami szolgálata után élvezett nyugdija aránylagosan beszüntettessék. Kb.: A magyar királyi pénzügyminiszter panaszolt határozatával a már idézett 1885. évi XI. törvényczikk 33. §-ának analóg rendelkezése alapján akkép intézkedett, hogy mivel a panaszló jelenlegi alkalmazásban évi 1800 korona fizetés természetű illetményt élvez az államkincstár terhére, mely fizetés a bányaorvosi minőségében kapott évi 2000 korona fizetésnél 200 koronával kevesebb, a panaszlónak évi 960 korona bányaorvosi nyugdijából 200 korona érintetlenül hagyásával, 1909. évi november 1-től 760 koronát szüntetett be. A minisztert ezen elhatározásában az iratok szerint az vezette, hogy miután a panaszló esete sem az 1885. évi XI. törvényczikk 32. idetve 33. §-ai, sem az 1907. évi LXI. törvényczikk 3. §-a alá, melyek a nyugdijas állami, illetve a törvényhatósági alkalmazottaknak ujabb állami vagy megyei, illetve törvényhatósági alkalmaztatása esetében a nyugdij beszüntetése iránt rendelkeznek, nem vonható irányadóul, annyival inkább az 1885. évi XI. törvényczikk életbelépte előtt érvényben volt szabályokat kell elfogadni, mert ezen törvénynek mint javaslatnak 28—32. §-ainál az indokolás azt jegyzi meg, hogy azonos intézkedéseket tartalmaznak az érvényben volt szabályokkal. Ezen szabályok Schwabe-féle gyűjteményének 89. §-a szerint azonban a nyugalmazott állami alkalmazottak járandóságai újra alkalmaztatás esetében megszűnnek, ha az azzal járó illetmény nyilvános, illetve közalapból, úgymint kincstári, tartományi, városi stb. pénztárból fizettetik, már pedig az 1908. évi XXXVIII. törvényczikknek már előbb idézett 11. §-ai akkép rendelkezik, hogy a községi és körorvosok fizetését az államkincstár viseli. Ezekkel szemben megállapítható, hogy habár a most idézett törvényszakasz értelmében a községi és körorvosok törzsfizetését az állami kincstár viseli, ez a nevezett orvosok községi alkalmaztatásának jellegét és minőségét nem változtatja meg. Továbbá, hogy az 1885. évi XI. törvényczikk életbelépte után a régebbi szabályok fentemiitett rendelkezése daczára is, számos állami nyugdijas, nyugdijának teljes élevezete mellett vállalt és vállalhatott városi, törvényhatósági, vagy községi alkalmazást, ami megfelelt a törvény 32., illetve 33. §-a azon rendelkezésének, hogy csak az ujabb állami vagy megyei törvényhatósági alkalmazás esetében szüntetendő be a nyugdij. Az 1907. évi LIX. törvényczikk a városi törvényhatósági újra alkalmaztatást a nyugdij beszüntetés tekintetében is egyenlővé tette ugyan az ujabb állami vagy megyei törvényhatósági alkalmazással. Azonban a községi alkalmazottakat ez a törvény sem érintette. Minthogy tehát sem az 1908. évi XXXVIII. törvényczikk, sem más törvényes jogszabály egyáltalában nem intézkedik arról, hogy a községi orvosi vagy más ily szolgálatba lépett állami nyugdijasok nyugdiját be kellene