Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

196 Dologi jog. seket keresetükkel, alpereseket viszonkeresetükkel elutasítani kellett G. 1911 március 4. 5504/910 Hasonló C. 3476/909. (Gr. XVII. 193. 1.). V. ö.: az ugyanitt közölt joggyakorlatot. Bp. T. G. 883/909. (Gr.* XVII. 194. 1.). Lásd még az itt összeállított joggyakorlatot. 307. A peres felek abban állapodtak meg, hogy a közöttük fennálló vagyonközösség megszüntetése czéljából a közös ingatlanukat megbecsültetik és felperes köteles volt a becsárnak alperesre eső részét alperesnek kifizetni, viszont ennek ellenében alperes köteles volt ingatlanjutaléka tekintetében felperes részére a tulajdonjog kebelezésére alkalmás okiratot kiállítani. Ezek szerint a peres felek között lényegileg adásvételi szerződés létesült és a mennyiben mi sem forog fenn arra nézve, hogy harmadik személyre bizassék a vételár meghatározása, az adásvevési szerződés ebben az irányban sem kifogásolható. (0. 1911 május 19. 141/911.) 308. A jelzálogos hitelezőnek perbevonása ugyan nem szükséges abban az esetben, midőn a tulajdonközösségnek árverés utján leendő megszüntetésére irányul a kereset, de szükséges és pedig a közös tulajdon természetében való megoszthatóságának kérdésére való tekintet nélkül, hogy a haszonélvezeti szolgalom joggal biró egyének perbe vonassanak. (Budapesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa 1911 február 22-én 9637. szám.) Lásd C. 6153/906. Gr. XV. 330. 1. Lásd miég Gr. XIV. 599—604. 1. Gr. XIII. 316. 1. Gr. XII. 310. 1. Összeállított joggyakorlatot. Lásd' arra vonatkozólag, hogy a jelzál. hitelezők perbeidézése nem szükséges. C. 6183/93. Gr. VIII. 718. e. Gl. I. 204. e. C. 2006/96. C. 318/84. Gr. VIII. 723. e. Gl. I. 202. e. Úrbér és birtokrendezés. 309. A vásártartási joggal nem a közönséges értelemben vett, az utakon és réveken átkelésért járó vámok szedéséhez, hanem csak az országos, illetve heti vásárok és piaezra kerülő áruk árusításánál elfoglalt területek, valamint a felhajtott állatok után a vásári legelő használata fejében hatóságilag szabályozott dijak szedéséhez való jogosultság jár. A budapesti kir. törvényszék: Felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: Magyarországon a vásárok engedélyezése a legrégibb idő óta királyi kegyet képezett és a városoknak, községeknek, testületeknek vagy egyeseknek királyi kiváltságlevél vagy adományozási okirat alakjában adatott meg a jog országos vagy heti vásárok tartására s ezzel az avval járó jövedelemnek szedésére. A vásárok (ius nundinarum, nundinale) a Hármaskönyv II. 9. 1. §-a szerint kiváltságlevél által adományozott jog, mely sze-