Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 22. kötet (Budapest, 1912)

126 Családjog. felebbezés hiányában nem érinti; a temesvári kir. Ítélőtáblának 1910. április 20-án 3615/1909. sz. a. hozott Ítéletét pedig helyben­hagyja. Indokok: A 2142/1906. sz. másodbirói Ítélet megváltoztatá­sával a 25.363/1905. sz. elsőbirói Ítélet indokolása alapján volt helybenhagyandó. A kir. Guria 3615/1909. sz. másodbirói Ítélet indokolását elfogadta azzal a helyesbítéssel, hogy az A) alatt csatolt kimuta­tásban 1893. decz 7-től 1895. június l-ig bevezetett tételek nem képeznek perbeli kiadásokat s ezzel a helyesbítéssel a másodbiró­ság ítéletét hagyta helyben. C: 1911 január 11. 2896/910. III. p. t. Lásd Gr. XVII. 102. lapon a 227. eset jegyzetét. A hozományt a férj Qieje gyógyításának, gyermekei nevelésének és a család egyéb szükségleteinek költségeire el nem használhatja. (C. 4044/908. Gr. XVI. 123. 1.) A férj ;a hozomány állagát csak kivételesen használhatja fel (C. G333/903. Gl. II. 225. 1.) és pedig akkor, ha a költségek a jövedelemből egyáltalán nem fedezhetők. (Cl. 7997/904. Gr. XIII. 266. 1.) Közszerzemény. (Tervezet 121— 169. §.) 210. A házassági együttélés megszüntetése után az egyik házastárs ál­tal szerzett vagyon közszerzeménynek nem minősithető, mert a köz­szerezménynek alapját nemcsak a házassági kötelék fennállása, hanem a házastársak együttélése és közös gazdálkodása is képezi. C: A közszerzeményi jog nem egyedül magából a házasság­kötésbői, illetve e kötelék fennállásából, hanem e mellett még a há­zastársak részéről tényleg folytatott gazdálkodásnak közösségéből s az élet együttességéből származó jogosultság, amely tehát a há­zastársak együttes gazdálkodását és életközösségét tételezvén fel, annak megállapítása független attól, hogy a szóban forgó közös­ség miért, vagy kinek a hibájából szűnt meg; és mert a dolog ilyen állásában a közszerzemény csak a házassági együttélés tartama alatt szerzett vagyonra vonatkozik s nem terjed ki az együttélés meg­szakítása után szerzett vagyonra még akkor sem, ha az együttélés megszakítására épen a szerző házastárs szolgáltatott okot, miért is az a körülmény, hogy felperes az örökhagyónak hibájából hagyta el az örökhagyót, s igy a különélésnek örökhagyó volt az oka, nem eredményezheti azt, hogy a különélés idejében egyedül az örökhagyó által és nem is az együttélés idejéből származó va­gyonból szerzett ingatlanok fele részét a felperes közszerzemény czimén követelhesse. C: 1911. szept. 5. 752/911. sz. I. pt. 211- Szerzeményről s illetve közszerzeményről nem lehet szó mindad­dig, mig a házasságkötéskor megvolt, de a házasság tartama alatt elidegenített vagyonérték helyre nem pótoltatott: mi véghői ugy a házasságkötéskor, mint a házasság megszűnésekor létező vagyonállag

Next

/
Thumbnails
Contents