Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

84 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi oszt. határozatai 16. tétel. 185. A kőszén kihasználási jog telekkönyvi bekebelezése a 7/10% telekkönyvi bejegyzési illeték alól mentes.* (20.351/1909. P. sz. a.) 186. Ha a telekkönyv készítésekor a volt úrbéresek osztatlan közös tulajdonát tevő ingatlan (közlegelő, erdő) a község tulajdonául, vagy a község tulajdonát tevő valamely ingatlan a volt úrbéresek tulajdonául telekkönyveztetett és arra később telekkönyvi kiigazitás utján a volt úrbéresek s illetőleg a község tulajdonjoga kebeleztetik be: a tulajdonjog bekebelezése után az ilietékdij jegyzék 16. tétele A) pontjában meghatározott telekkönyvi bejegyzési illeték jogosan nem követelhető. A telekkönyvek behozatalát megelőző időben a jobbágyközség, vagyis a volt úrbéresek közönsége azonos volt a politikai községgel. Kitűnik ez az 1836. évi VI. törvényczikk 2. §-ából és az ugyanazon évi IX. t.övényczikk 2. és 5. §-ából. Még 'később is, amikor az úrbéri rendezés s legelő és erdőelkülönités az ország legtöbb (községében megtörtént s illetőleg amikor a telekkönyvek behozattak, a közfelfogás azonosnak tartotta az úrbéri községeket a politikai községgel. Ebből a,:7, azonosságból folyt, hogy a volt úrbéresek közönségét az úrbéri bíróság előtt a 'községi biró képviselte, valamint az is, hogy a volt úrbéresek részére kihasított közlegelő és erdő kezelését a községi biró vagy gazda vezette (és több (községben most is vezeti), habár sohasem volt vitás, hogy azok, mint az úrbéri telki állományok járandóságai, a volt úrbéreseknek és nem a községnek, vagy a község más lakosainak tulajdonát képezik. Csak ujabb időben kezdték követelni egyes községekben a volt úrbéresek, hogy a közlegelőket és erdőket önállóan kezelhessék és ezt a jogot az 1894: XII. t.-cz. szerint a biitokcssági közgyűlés utján most már gyakoroKhatják is, de a politikai községtől teljesen még mindig nem váltak szét, amennyiben a törvény 8. §-a szerint a birtokossági közgyűlés elnöke rendszerint a községi biró és a 10. §. szerint a (közgyűlés határozatait a községi előljáióság hajtja végre, ha csak erre a 11. §. szerint külön tanács és végrehajtó közegek nem rendeltettek. Az úrbéri és politikai községnek ezen általában vélelmezett azonosságából pedig önként következik, hegy ha a telekkönyvek készítésékor a közlegelő vagy erdő a volt úrbéresek helyett a politikai község tulajdonául s viszont ha a politikai község tulajdonát tevő valamely ingatlan (például a községháza) a volt úrbéresek tulajdonául vétetett fel és később a tulajdonjog a volt úrbéresek s illetőleg az utóbbi esetben a község javára kebeleztetik be, voltaképpen nem telekkönyvi kiigazitás, hanem csak a jogosítottak megnevezésében beállott változás bejegyzésének esete forog fenn, ami pedig az illetéki díjjegyzék 16. tétele A) pontja szerinti illetéknek alapját nem képezheti. (12.750/909. P. sz.) *) Vö. If06. évi 707. sorszám alatt közölt határozattal a közigazgatási bíróság döntvénygyüjternényében.