Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

64 Közigazgatási bírósági, minisztertanácsi és hatáskörbirósági határozatok nyozva, hogy mivel szolgálatképességét visszanyerte s ekként ideiglenes nyugalmaztatásának indoka megszűnt, az ideiglenes nyugalombahelyezése előtt élvezett illetményeiben részesittessék abban az esetben is, ha a tényleges szolgálatba vissza nem vétetnék. Az 1893: IV. t.-cz. szerint járó illetmények csak a tényleges szolgálatban lévő állami tisztviselőket, altiszteiket és szolgákat illetvén meg: az ideiglenesen nyugalmazott ilyen állami alkalmazott által a jelzett illetmények iránt érvényesíteni kivánt igény elbírálásának előzménye, hogy az ideiglenes nyugalombahelyezés indokának megszűnt--) s ezen az alapon a tényleges szolgálat kötelékébe való visszavétel előzetesen megállapítva legyen: ennek a megállapítása azonban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Minthogy pedig panaszosra vonatkozólag a m. kir. igazságügyminiszter, mint az erre illetékes közigazgatási hatóság a jelzett előzmény bekövetkeztét meg nem állapította s minthogy a közigazgatási biróságnak az 1896: XXVI. t.-cz. 83. §-ának 1. pontjában megállapított hatásköre csak a tényleges szolgálati kötelékben álló állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak az 1893: IV. t.-cz. szerint járó illetményekre való igényéből eredő kérdésekre, valamint ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre terjed ki: kétségtelen, hogy a fent jelzett panaszos igény elbirálása hatáskörébe nem tartozik. Nem terjeszthető ki a közigazgatási bíróság hatásköre a vitás kérdés elbírálására az 1896: XXVI. t.-cz. 17. §-ának 2. bekezdése alapján sem, mert a szolgálatba való visszahelyezés és az illetmények kérdése nem mint fő- és melléikkérdés, hanem mint előzmény és következmény viszonylanak egymáshoz, következőleg fő- ós mellékkérdés kapcsolata alapján az idézett törvényszakasz értelmében azok a közigazgatási biróság hatáskörébe nem vonhatók. AA előadottak alapján ki kellett mondani, hogy: a m. kir. igazság ügyminiszter és a közigazgatási biróság közt felmerült ebben a hatásköri összeütközési esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 127. Annak a kérdésnek eldöntése, hogy a közigazgatási (községi és városi) tisztviselő nyugdíjazásának azon feltétele,' hogy a szolgálatképtelenség bekövetkezett-e, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1909. évi 3. sz. határozata.) A hatásköri biróság a felmerült vitás kérdés eldöntését a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki a következő okokból. Az 1896. évi XXVI. t.-cz. 2. §-a a községi, valamint a rendezett tanácsú városi alkalmazottak ellátási ügyét kifejezetten csak annyiban utalja a közigazgatási biróság hatáskörébe, amennyiben az a kérdés válik vitássá, hogy az alkalmazottnak van-e egyáltalában ellátásra jogos igénye, vagy hogy ezen a czimen mekkora összeg illeti meg őt, továbbá amennyiben élvezett ellátása felfüggesztetett, vagy n egszüntettetett. Az idézett törvényszakasznak ebből a rendelkezésé-