Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

58 Közigazgatási bírósági, minisztertanácsi és hatáskörbirósági határozatok 113. Hatáskör megállapítása, építőiparosok szövetségének hátralékos tagsági dijak behajtása iránt inditott ügyében. (Hb. 78/1908. sz.) A hatásköri bíróság az eljárást rendes bíróság hatáskörébe utalta a következő okokból: Az 1884 : XVII. t.-czikkhe foglalt ipartörvény IV. fejezetében az ipartestületekről s V. fejezetében az ipartársulatokról külön határozmányokat tartalmaz. Az ipartestületek és ipartársulatok nemcsak névleg, de lényegileg is különböző intézmények, nevezetesen az ipartestületek a kényszertársulás elvén alapulnak és hatósági jogokat is gyakorolnak, mig az ipartársulatok a szabad társulás elvére fektetett egyesületek, an.elvek hatósági jogkörrel nem birnak. Az ipartörvény IV. fejezetében foglalt 138. §-a értelmében az ipartestületek hátralékos tagsági dijai közigazgatási utón, a közadók módjára hajtandók be, az ipartörvény azonban az V. fejezetben szabályozott ipartársulatok hátralékos tagsági dijainak behajtására nézve semmiféle különös rendelkezést nem tartalmaz. Ebből önként folyik, hogy az ipartársulatok az ipartörvény 138. §-ában foglalt s csakis az ipartestületek részére biztosított kivételes kedvezményre igényt nem tarthatnak, hanem hasonlóan az általános egyesületi jogszabályok alapja:i létesüli egyesületekhez, hátralékos tagsági dijaikat Csakis rendes bíróság előtt érvényesíthetik. Minthogy pedig ugy a k—i kir. járásbíróság, mint K. város rendőrkapitánya megállapította, amely körülmény különben az alapszabály okiak vonatkozó intézkedéséből is kitűnik, hogy a felperesként szereplő ,.k—j építőiparosok szövetsége" nem ipartestület, hanem ipartáitulat: a Sz. A. ellen érvényesített tagdíjkövetelésének megbirálása a rendé.:-, bíróság hatáskörébe tartozik. 114. Hatáskör megállapítása, kosséiibányánál kocsis gyanánt alkalmazott egyén bérkövetelése iránt inditott ügyben. (Hb. 1909/90. sz.) A hatásköri báróság ebben az ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe utasitandónak találta, a következő okokból: A közigazgatási hatóság és a bíróság egyaránt kötelesek az eléjük terjesztett panasznak, illetőleg keresetnek már első elintézésekor, amikor még csak ezek tartalma lehet irányadó, hatáskörüket vizsgálni; ugy de ez a kötelességük az ügy tárgyalása folyamán is fennáll; következőleg a hatáskör megállapításának kérdésében, a panasz, illetve kereset tartalma mellett, esetleg ezekkel szemben is a tárgyalások eredményi1 szintén irányadó. Ezkből kiindulva a hatásköri biróság a panasz, illetve kereset és az ezek alapján megtartott tárgyalásoknak a fentebb ismertetett tényállás szerinti összes adatait mérlegelve s figyelemmel arra, hogy V. M. felfogadása cselédkönyv mellett történt s hogy napszámosok