Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

48 A közigazgatás egyéb köreibe vágó miniszteri határozatok Csakhogy míg a polgári peres ügyekben elegendő csupán a perek megindításáról értesíteni az árvaszékeket, addig a birtokrendezési ügyek nagy fontosságánál s rendszerint huzamosabb tartamánál fogva célszerűnek mutatkozott még az egyes fontosabb határnapokról is értesíttetni az árvaszékeket, hogy szükség esetén a gyámoltak és gondnokoltak érdekeinek megvédéséről gondoskodhassanak. Már most figyelemmel arra, hogy az 500/908. I. M. számú utasítás 64. szakaszának utolsó bekezdése egymástól nagyon különböző hatáskörrel biró hatóságokat sorol fel egymás mellett, mindegyik hatóságnak <* reá várakozó feladat szempontjából kell megoldani azt a kérdést, hogy reá nézve mennyiben és mily értelmezéssel alkalmazandó az idézett §. utolsó bekezdésének az a közbevetett rendelkezése, hogy „a közérdeket érintő esetleges észrevételeik megtétele s ez okból a tárgyalásokon való megjelenhetés czéljából" kell értesíteni a határnapokról az ott megjelölt hatóságokat s hivatalokat. Az árvaszéknek feladata a gyámoltak és gondnokoltak érdekeinek megvédéséről gondoskodni. Miután azonban az árvaszék a kiskorúnak a bíróságnál folyó egyes ügyeibe —• tekintettel az 1877: XX. t.-czikk 87. §-ára — közvetlenül be nem avatkozhatik, hanem csak a gyámokat és gondnokokat láthatja el a megfelelő útbaigazítással, vagy pedig az 1877. évi XX. t.-czikk 179. §-a alapján a tiszti ügyészt veheti ilyen beavatkozásra igénybe (1. a Gy. Ü. Sz. 97. §-át): az árvaszék fent megjelölt feladatának eleget tehet anélkül, hogy ülnökeinek egyikét a helyszíni tárgyalásokra kiküldené. Mert a gyámság és gondnokság alatt állók vagyonáról az 1877: XX. t.-cz. 282. §-a értelmében az árvaszéknél úgyis nyilvántartást vezetnek, ami elegendő adatot szolgáltat arra nézve, hogy a folyamatban levő birtokrendezési ügyben melyik gyámolt vagy gondnokolt milyen mérvben érdekelt. Az idézett utasítás 162. §-a értelmében a törvényhatósági tiszti ügyészeknek kézbesített Ítéletekből pedig megállapítható, hogy a gyámoltak és gondnokoltak érdekeit törvényes képviselőik kellőképpen védelmezték-e vagy sem? Azokban a kivételes esetekben pedig, midőn a gyámoltak vagy gondnokoltak érdekeit törvényes képviselőik nem védelmeznék meg eléggé, az 1877: XX. t.-cz. 179. §-ának utolsó bekezdése értelmében az árvaszéknek úgyis a tiszti ügyész közreműködését kell igénybe venni. Az ilyen kivételesen eljáró tiszti ügyész dijainak ki által leendő viselésére nézve pedig a Gy. Ü. Sz. 92. §-ában foglaltak az irányadók. Nincs tehát semmi szükség sem arra, hogy az árvaszék elnökét, vagy egyik ülnökét a helyszíni tárgyalásra kiküldje s igy nem is merülhet fel az a kérdés, hogy a kiküldött dijait ki viselje. 90. Az erdei és legelőközbirtokosság együttesen nem szervezkedhetik, mégis a legelő ügy eket is intézheti az erdei közbirtokosság abban az esetben, ha a legelőközbirtokosság szervezési szabályai ily értelemben vannak megállapítva. (A F. M. 1909. évi 49.173. sz. határozata.)