Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

A m. kir. közig, bíróság közrig. oszt. hatáliozatai községi ügyekben 21 A kereskedő- és iparossegédek a 'kereskedővel és iparossal mint főnökkel szemben szolgálati viszonyban állanak ugyan: de a szol­gálati viszonyban állás és gazdái hatalom alatt állás nem azonos fogalom; ugyanis gazdái hatalom csak azoknál a szolgálati viszo­nyoknál van, hol a személyes függés túlnyomó, úgyannyira, hogy a szolgálatadó részéről rendszerint a házi fegyelem gyakorlására is jo­gosít; ez pedig a kereskedő- ós iparossegédeknél hiányzik. Ezért az országgyűlési képvisel őválaszltási jogosultság tekintetéiben, ahol a gazdái hatalom alatt levők a választói jogosultságból feltétlenül kizá­ratnaik, az 1874: XXXIII. t.-cz. 10. §-a is csak a kereskedő- és iparos­tanonczokat említi gazdái hatalom alatt levőkként, ellenben a segé­deket már nem. Ugyanezért a községi választói Jogosultság tekintetében sem le'het a gazdái hatalom alatt állást a kereskedő- és iparossegédekre kiterjeszteni. 1886: XXII. t.-cz. 42. .§.; 1874: XXXIII. t.-cz. 10. §. 10. Habár a községi törvény 42. §-a a képviselői képesség el­vesztésénél zárjelben a 37. §. b), c), d) pontjaiban felsorolt ese­teket említi, ezzel a példaszerű felsorolással a képviselői képesség elvesztésének törvényes esetei kimeritetteknek nem tekinthetők, amit az is igazol, hogy ott a 37. §. a) pontjára sem történik hivat­kozás és a 42. §. rendelkezése alkalmazásának kétségkívül helye van ott is, ahol az illető választott képviselő időközben gazdái hatalom alá jutott s ennek következtében az 1874: XXXIII. tör­vényczikk 10. §-a szerint országgyűlési képviselő-választói jogát, mint a rendezett tanácsú városban községi képviselővé való megválaszthatás feltételét, elveszti. (Kb. 5784/909.) 1886: XXII. t.-cz. 81. §. 11. Oly esetben, midőn a jegyzőválasztás szavazategyenlő­ség következtében sorshúzással döntetett el, de kiderül, hogy bi­zonyos szavazatok oly arányban mutatkoznak érvényteleneknek, hogy a megmaradó érvényes szavazatok száma újból egyenlő: azt a jelöltet kell megválasztottnak kijelenteni, akire a sors esett és sem a választás megsemmisítésének, sem pedig ujabb sorshúzás­nak nincs helye. (Kb. 1910. február 15. 353/1910. sz.) 1886: XXII. t.-cz. 130. §. 12. Ha a község állattenyésztési czélokra ingatlant vesz (pl. bikaudvar), a vételből felmerülő költséget nem a mezőgazdaság­ról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. törvényczikk szerint, ha­nem mint a község minden tagját egyenlően érdeklő kiadást, az

Next

/
Thumbnails
Contents