Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

16 A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben A kérvényezők kérvényüket annak III. a) és b) tételei alatt külön és önállóan azért is alapítják az 1899. évi XV. t.-czikk 3. §-ának 8. pontjára, mert Rakovszlky István a választást megelőzően 3 hónapon belül ábból a czélból, hogy a választás eredményét saját javára befolyásolja, a választókerület róm. kath. lakosságát, mint hitfelekezetet, a zsidó Ihitfelekezet és a zsidókkal egy tekintet alá vont GziráJky-pártbeli választópolgárság ellen nyomtatvány terjesztése utján gyűlöletre izgatta. Erre nézve becsatolják a kérvényezők a Rakovszky István főszerkesztésóhen Budapesten megjelenő „Népújság" czimü politikai lapnak 1910. évi április hó 23-án megjelent 17. számát L) alatt és ugyané lapnak 1910. évi május hó 7-én megjelent 19. számát M) alatt s idézik kérvényükben s a tárgyalás során is szóval az ezekben „a zsidópárt Csornán" és „zsidó nemzeti hangverseny Csornán" felirat alatt közölt czikkeknek panaszolt részeit, melyökben szerintük a róm. kath. hitfelekezetnek a zsidó hitfelekezet elleni gyűlöletre való izgatása bennfoglaltatik. Ezekben az izgatási cselekményekben Rakovszky István részes, mert ő az emiitett politikai lapnak főszerkesztője, a czikkek tartalmát ismerte, azoknak lapjában mégis helyet adott, azok megjelenését tűrte és engedte, azok megjelenéséről tudomással bírt, megjelenésüket előre és kifejezetten helyeselte és pártolta és igy a nyomtatvány által elkövetett izgatási cselekményeket szándékosan előmozdította és könynyitette. De a kérvényezők előadása szerint Rakovszky István ezen izgatási cselekményeknek tettese is, mert az emiitett ujságczikkeket és az újságszámokat maga személyesen terjesztette és környezetével folyton lerjeszttette a kérvény II. tétele alatt felhívott községekben. A kérvényezők a felsorolt tényállítások bizonyítása végett a kérvényben és a tárgyaláson megnevezett tanukra hivatkoztak és kérték, hogy a Csornán 1910. évi június hó 1-én és 2-án megtartott országgyűlési képviselőválasztás, melyen Rakovszky István megválasztott országgyűlési képviselőnek kijelentetett, az 1899. évi XV. t.-czikk 3. §-ának 26. és 8. pontjaiban foglalt érvénytelenségi okok alapján érvénytelennek kimondassék. A tárgyaláson Rakovszky István megválasztott képviselő meghatalmazottja és dr. Baditz Lajos volt választási elnök vitatták a választás törvényszerűségét, hivatkoztak az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 75. §-ának utolsó bekezdésére és az 1899. évi XV. t.-czikk 159. §-ára s tagadták azt, hogy a záróra kitűzésére vonatkozó törvényes rendelkezések megsérttettek volna. A záróra kitűzésének helyességét megerősíti a belügyminiszter által az 1899. évi XV. t.-czikk 161. §-a értelmében használatra küldött jegyzőkönyvi minták szövege is, mely szerint a záróra akkor tűzendő ki, midőn minden község szavazott., illetve szavazásra felhivatott ós szavaztak azon községek és egyes választók is, mely községek, vagy választók a megállapított sorrendben nem jelentek meg. Továbbá Rakovszky István meghatalmazottja tagadta az izgatásra vonatkozólag a kérvényezők által felhozott és Rakovszky Ist-