Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

174 A törvényes osztályrész — köteles résa C: A másodbiróság Ítéletét megváltoztatja s az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben indokainál fogva. (C. 1910. febr. 4. 5354/909. sz. I. p. t.) V. ö.: C. 6370/901.; 2886/900. s az ezekkel ellentétes C. 1629/99. (Gr. VII. 630—633. L; Gl. III. 401. 1.). 311. A kötelesrész elsősorban a hagyatéki vagyonból elégítendő ki, és csak ha ebből ki nem telik, áll be az ajándékozottak felelőssége. (C. 1910. márez. 10. 3790/909. sz. a. I. p. t.) 312. A kötelesrésznél nagyobb, de csak három év után íizetendőleg, tehát feltételesen tett rendelkezéssel szemben a szükségörökös a kötelesrésznek megfelelő értéket azonnal és feltétlenül, az ezen fölüli értéket pedig a feltétel beálltakor követelheti, hacsak ki nem köttetett, hogy a többlet a szükségörököst csak azon esetben illesse, ha a korlátozást a kötelesrész tekintetében is elfogadja. (C. 1910. szept. 6. 2276/910. sz. a. I. p. t.) 313. A kedvezményezettek a szükségörökösökkel szemben a kötelesrész tekintetében törvényes örökrészüket meghaladó kedvezmény értéke erejéig kedvezményük arányában állanak kötelezettségben. A leszármazol: megajándékozása esetében a megajándékozottak részéről a sortartás kifogása sikerrel nem érvényesíthető. (C. 1910. ápr. 28. 885/910. sz. a. I. p. t.) Állandó joggyakorlatunknak felel meg az a jogelv, hogy a kedvezményezett gyermek a jogaiban sértett örökös törvényes osztályrészének kiűzetéséhez csakis az örökrészét meghaladóan jutott vagyonérték arányában, a törvényes öröklési kapcsolaton kívül álló kedvezményezett pedig a reá jutó egész vagyonérték arányában tartozik hozzájárulni. C. 3892/908. P. sz. Hasonló: C. 6924/904. (Gr. XVI. 193. 1.; Gr. XII. 285. 1.); 2982/906. (Gr. XIV. 728. 1.). A sortartás kifogásának nem érvényesithetésére vonatkozólag lásd C. 2734/909. (Gr. XVI. 194. 1.) és az itt összeállított joggyakorlatot. 314. A végrehajtás utján lefoglalt kötelesrészliez való igényt a hitelező a kötelesrészre jogosult adós helyett csak akkor jogosult érvényesíteni, ha adósa ebbe beleegyezett vagy akár nyilatkozatával, akár más utódon kifejezést adott annak, hogy kötelesrészre vonatkozó igényét érvényesíteni kívánja, valamint akkor is, ha az adós jogelődének a kötelesrészt sértő rendelkezése, illetve az adósnak a kötelesrészre vonatkozó jogosultsággal kapcsolatos magatartása a hitelező megkárosítását czélzó s a kötelesrészért felelősséggel tartozó kedvezményeseket is terhelő rosszhiszeműségen alapul.