Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Hagyomány 143 része, felperesnek, amig él, adassék ki, azután pedig iskolai ösztöndijakra osztassék ki, az alapitvány kezelésére a kalocsai fökáptalant kérte föl. Ennek az alapítványnak létesülését nem akadályozhatja sem az, hogy az alapitvány jövedelmének felerésze Péter-fillérekre fordítandó, mert ily rendelkezés sem tételes, sem szokásjogi szabályokba nem ütközik; sem az nem akadályozhatja a fenforgó esetben az alapitvány létesülését, hogy a kezeléssel végrendeletileg megbízott testület külön alapítólevelet kormányhatósági jóváhagyás végett nem nmtatott be. Az alapítványokról szóló törvényeink, jelesen az 1715:LXXIV. Í723:LXX., 1791:XXIII. és XXVI. t.-czikkek félreérthetlen tartalma szerint ily természetű alapítványok kormányhatósági jóváhagyás nélkül létesülhetnek s e törvényekben ezekre az alapítványokra nézve csupán a főfelügyeleti jog van fentartva. Ebben a főfelügyeleti hatalomkörben pedig az a jog, -hogy a kormányt közreműködés illeti meg a jóváhagyás megadása által az alapitvány létesítésében, amely jóváhagyás nélkül ily alapítványok nem létesülhetnek, nemcsak benn nem foglaltatik, de a magyar alapítványi jognak hosszú történelmi fejlődés folyamán kialakult rendszere, mely az 1791:XXVI. t.-czikknek különösen 10. §-álban nyert betetőzés,t a kormánynak ezt a közreműködési jogát az ily alapítványok létesítésében egyenesen kizárja. Ennek a rendszernek ugyanis az idézett törvényekben körülirt, a piae cansae fogalmi körébe eső alapítványok tekintetében garantiális természetű elve az, hogy a főfelügyelet csak a már létrejött és az illetékes testületek kezelésébe jutott ily alapítványok felett gyakorolható és a főfelügyeletből folyó összes jogok a már létrejött alapitvány, illetőleg annak kezelése ellen érvényesitendők. Ehhez képest felperes az alapító akaratot magában foglaló végrendelettel szemben nem követelhet törvényes örökösödési jogot azon az alapon, hogy a szóbanforgó alapitvány a kormányhatósági jóváhagyást nélkülözi. Mindezeknél fogva, kétségtelen lévén az, hogy a másodbiróság ítéletének megjelölt rendelkezése alapítványi közjogunkba ütközik, a másodbiróság ítéletét ezen részében megváltoztatni s az elsőbiróság ítéletét kellett (helybenhagyni. Tekintettel azonban arra, hogy a bíróságnak feladata ily esetekben gondoskodni arról, hogy az alapítványok felett törvényeink értelmében gyakorlandő főfelügyelet lehetővé létessék s azok a jogok, melyek a kormányt ebben a hatáskörben megilletik, érvényesülhessenek, ki kellett mondani, hogy az alapító akaratot tartalmazó végrendelet hiteles másolatban a m. kir. vallás- és közoktatási miniszterhez felterjesztendő. A takarékpénztári betétekre vonatkozóul) azért helyes a másodbiróság ítélete, mert a végrendelet az értékpapírokról intézkedik, a takarékpénztári betétkönyvek pedig tágabb értelemben vett értékpapírok közé tartoznak, a végrendeletből nem állapitható meg, hogy az örökhagyó a takarékpénztári betétkönyveket végrendeleti intéz-