Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Hagyomány 139 intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát a hagyaték utóbb emiitett része tekintetében kizárja. Utóörökléssel a kiskorúak kötelesrésze megfelelő egyenérték nélkül gyámhatósági jóváhagyással sem terhelhető. C. 2260/909. sz. (Gr. XVI. 167. 1.) V. ö. C. 4836/97. (Gl. III. 403. 1.; Gr. VIT. 629. 1.) G. 6446/900. (Gr. VII. 630. 1.) sz. határozataival. 275. Nem tartalmaz utóörökösrendelést a végrendeletben foglalt az a kérelem, hogy a kirendelt örökös az ő halála esetére, az apai rokonok javára végrendelkezzék. (C. 1910. ápr. 26. 693/910. sz. a. I. p. t.) 278.1. Azon általános szabály alól, hogy az utóöröklési jogosultság rendszerint nem száll át az utóörökösiil kijelölt személy leszárniazóira, hanem annak az utéörökösödés megnyílta előtti elhalálozásával az utóörökléssel korlátozott vagyon e teher alól felszabadul, kivételt képez az az eset, amidőn a végrendelet tartalmából megállapítható végrendelkezőnek az az akarata, hogy az utóörökös rendelést nem csupán az utóörökösül megjelölt személyre szorította, hanem azt annak leszármazóira is kívánta kiterjeszteni. Az örökhagyó ilyen szándéka megállapítható abból, hogy a 6 éves korában volt előörökös magtalan elhalálozása esetére utóörökösül másik két nős és már családdal biró fiát rendelte ki. II. A kötelesrészre jogosult a köteíesrészének megfelelő vagyonértékről a végrendeletben szabályozott utóöröklésre való tekintet nélkül szabadon és joghatályosan végrendelkezhetik. (Curia 1910. február 16. 5526/909. sz. a. I. p. t.) Ad. I. V. ö.: G. 4539/907. (Gr. XV. 506. 1.); ad. II. Utóörökléssel a kiskorúak kötelesrésze megfelelő egyenérték nélkül gyámhatósági jóváhagyással sem terhelhető. C. 2260/909. (Gr. XVI. 167. 1.). Hogy az utóörökösödés a kötelesrészre nem terjedhet ki, lásd C. 7107/98. (Gr. VII. 503. 1.) Hagyomány. (Terv. 1835. §. és 1885—2005. §§.) 277. Az örökös a végrendeletben meghatározott határidőben kö-eles a hagyományosokat kifizetni akkor is, ha a végrendelet érvénye perrel megtámadíatik. E határidő elmulasztásával késedelembe esik és a hagyományok után kamatot köteles fizetni, hacsak a hagyományos a későbben teljesített fizetést fentartás nélkül el nem fogadta. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja s az alperest kötelezi, hogy felperesnek 3656 K-t és járulékait megfizessen.