Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Öröklés az egyházi személyek után 133 268. Az özvegyi jog csak az örökhagyó halálakor tényleg létező vagyonra gyakorolható és nem terjed ki a hagyatékot nem képező annak a vagyonnak a hasznaira, melyet az örökhagyó életében, de a házasság előtt gyermekeinek kiadott, következéskép ez a vagyonjövedelem a második nőt özvegyi jogon megillető egy gyermekrész megállapításánál sem vehető tekintetbe. Szegedi T.\ A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletének a keresetet részben elutasító nem felebbezett részét érintetlenül, a per főtárgyát illető felebbezett többi részét pedig helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy az özvegyi jogot az 1186. sz. betétben foglalt nem az egész ingatlannak, hanem csak a felpereseket illető 8/12 részének a V12 részére korlátozza. Indokok: Az elsőniróság ítéletének a per főtárgyát illető felebbezett részét vonatkozó indokainál fogva és a tényállásnak megfelelő fönti kiigazítással még azért kellett helybenhagyni, mert az özvegyi jog csak az örökhagyó halálakor tényleg létező vagyonra gyakorolható és nem terjed ki a hagyatékot nem képező annak a vagyonnak a hasznaira, melyet az örökhagyó életében, de a házasság előtt gyermekeinek kiadott, következéskép ez a vagyonjövedelem a második nőt özvegyi jogon megillető egy gyermekrész megállapításánál sem vehető tekintetbe. C: A G. a másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (1910. márczius 22. 4319.) 269. Az örökhagyó második nejét vitássá vált özvegyi jogának a rendezéséig csak azon esetben illeti meg az egész hagyatéknak a jövedelme, ha abban az özvegy az örökhagyó halálakor bentmarad. Ha azonban sem az örökhagyó halálakor, sem utóbb nem volt a hagyaték birtokában, az örökhagyó halálától kezdve csak egy gyermekrész haszonélvezetét követelheti. (Curia 1910. febr. 15. 5499/909. sz. a. I. p. t.) Öröklés az egyházi személyek után. 270. A végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű r. kath. papok hagyatékában a szegény rokonoknak a szegényeket illető egyharmad részhez s illetve ennek egyrészéhez törvényes öröklési joga van, tehát megilleti őket a kereseti jog is a tekintetben, hogy a végrendeletet, amennyiben az anyagi okokból vagy alaki hiányok miatt nem joghatályos, megtámadhassák. — A közalapítványi kir. ügyigazgatóság képviseleti joga a szegény rokonokat illetően csak kisegítő és nem kizárólagos. Győri T.: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű, vagyis a Kollonich-féle egyezmény hatálya alá nem tartozó r. kath. papok hagyatékában való örökösödést tárgyaló anyagi jogszabályok ér-