Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

130 Özvegyi öröklés szerzemény ezimén tulaj doni ogilag kapta. (C. 1910. márcz. 21. 87/910. P. sz, a. I. p. t.) Azonos: C. 1543/908. (Gr. XVI. 156. L). Azonos: C. 2621/99., ellentétes C. 5336/86. (Gr. VII. 422—423. 1.). V. ö.: C. 5174/906. (Gr. XV. 492. 1.). 264. A Jászkun statútum 1. §-ának az az intézkedése, hogy a jászkun özvegy csak akkor maradhat a férj vagyonában, hogy ahból éljen, ha a férj másként nem rendelkezett, nem értelmezhető akként, hogy a férj ok nélkül megfoszthatja nejét özvegyi jogától. (C. 1910. nov. 29. 2735/910. sz. I. p. t.) = Jászkun második feleség még ha az első házasságból gyermekek maradtak volna, sem szorítható egy gyermekrész özvegyi haszonélvezetére, hanem erre való tekintet nélkül követelheti a szükséges, eltartást. Dtár. III. f. XXIV. 17. G. 7529/904. — Az özvegyi haszonélvezet nem terjedhet többre, mint az özvegyi jogában megszorított magyar özvegyet ebbeli jogából folyólag megillető lakásra és tartásra. Dtár III. f. XXVII. 159. — G. 827/905. (Gr. XIII. 451. 1.) 265. Az ajándékul adott vagyon az özvegyi jog kielégítésére csak azon esetben számitható be az özvegy terhére, ha az ajándékozási szerződésben az iránt kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az ajándékozónak az a czéizata, hogy az ajándék tárgya az özvegyi jog kielégítéséül beszámittassék, a fenforgó körülményekből megáliapitható. Szegedi T.: Minthogy felperes megnyugodott abban, hogy — a lakástól eltekintve — özvegyi joga kielégítése fejében az alperesek nön az átruházott ingatlanok egyharmadának megfelelő egy gyermekrésznek természetben való kiadására, hanem készpénzfizetésre köteleztessenek: erre való tekintettel az elsőbiróság Ítélete, amennyiben az alpereseket özvegyi jog fejében készpénzfizetésre kötelezte, indokaiból hagyatott helyben az indokoknak azzal a helyesbítésével, hogy a felperes, mint második feleség irányában, akinek férje vagyonára egy gyermekrész erejéig terjed az özvegyi joga, nincsen olyan tiltó szabály, melynélfogva az örökhagyó által, az ő hozzájárulása nélkül foganatba vett vagyonátruházás folytán özvegyi jogát az átruházott vagyon megfelelő hányadának természetben való kihasitásával nem gyakorolhatná. A marasztalási összeget illetően, stb. Felperes kérelme özvegyi jogának a biztosítására is kiterjedt s e kérelem nem vesztette el hatályát azzal, hogy az ingatlanok megfelelő hányadának természetben való kiadása helyett, özvegyi jogára évnegyedes egyenlő részletekben fizetendő készpénzzel nyert kielégítést. Ennélfogva s mert az özvegynek az 1894: XVI. t.-cz. 81. §-álhoz képest is törvényszerű igénye van ahhoz, hogy özvegyi joga az ingatlanokra telekkönyvi bekebelezéssel biztosittassiék, felperest feljogo-