Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

120 Öröklési jog totében semmi jog sem illeti, annál kevésbé, mert őket csak az anyjuk jogán illethette volna meg az öröklési jog, ö pedig ezt a jogát még életében átruházta a felperesekre, kik ez alapon jogosan igénylik a szóban levő örökségi jutaléknak részükre leendő átadását. Cl A mávsodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert hazai törvényeinkben nincs tiltó rendszabály arra nézve, hogy az öröklésre hivatottak reménybeli örökrészükről még a szülő életében egymás részére ingyen vagy ellenérték mellett lemondhassanak s a családi kapcsolatnál fogva a felperes által kötött ügylet egységesen birálandó meg. (1910. június 8. 1344/910. sz. a. I. p. t.) 250. Az örökhagyó feleség életében joghatályosan leniondhatott a részére a szülők által kötelezett hozománynak ama részéről, amelyet a szülők még át nem adtak és e lemondás ellenére a férj nem jogosult igényelni azt, hogy elhalt nejének hagyatékához számittassék a hozománynak az a része, mely még át nem adatott és amelyről, mint át nem adottról, az örökhagyó lemondott. C: A hozomány a házassággal járó és a férjet terhelő kiadások könnyebbitésére szolgálván s igy annak haszonélvezete a férjet illetvén, kétségtelen, hogy a feleség részére kikötött hozomány felett a férjet megillető haszonélvezet sérelmével, illetve a hozomány rendeltetésének meghiúsításával nem rendelkezhetik. A jelen esetben azonban nem a hozomány haszonélvezetének sérelméről, sem ilyen sérelem esetleges 'kiegyenlítéséről, hanem arról van szó, vájjon az örökhagyó feleség életében lemondhatott-e joghatályosan az E) alatt csatolt szerződésben a részére a szülők, a felperesek által kötelezett hozománynak ama részéről, amelyet a felperesek még át nem adtak1? s hogy az e részben bekövetkezett és f) alatt csatolt okirattal igazolt lemondás ellenére a férj jogosult-e igényelni azt, hogy elhalt nejének hagyatékához számittassék a hozománynak az a része, mely még át nem adatott és amelyről, mint át nem adottról, az örökhagyó lemondottf E részben a kir. Curiának a jogi álláspontja az, hogy a hozomány tulajdonjoga az örökhagyót illetvén, az ebből eredő rendelkezési jogánál fogva örökhagyó az emiitett hozományról a felperesek javára annál is inkább joghatályosan lemondhatott, mert a kötelesrész szempontjából leszármazók nem lévén, csakis a felperesek vannak érdekelve s igy kötelesrész sérelméről szó sem lehet. Ezekhez képest az öröhagyó hozományának szóban forgó része az örökhagyó hagyatékához nem tartozván, abban a II. r. alperes nem is örökölhet, miért is alperesek az általuk átvett 1708 K hozománynak csak azt az 1/i részét tarthatják vissza, amely a törvényes öröklés czimén (osztrák polg. tvk. 758. §.) II. r. alperesre hárult, a további s/4 részt, vagyis 1281 K-t pedig az örökhagyó szüleinek kiadni kötelesek. (1910. márcz. 21. 143. sz.)