Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Öröklési jog. Hagyatéki terhek. (Tervezet 2007. §.) 246. A síremlék felállításával felmerült kiadás a hagyaték terhéül meg nem állapitható, mint kegyeletes kiadás a temetési költségekhez sem számitható. (C. 1910. szept. 28. 2185. sz.) Hasonló G. 3783/908. (Gr. XVI. 144. 1.). Temetési költség hagyatéki teher G. 4114/900. (Gr. III. 510. 1.; Gr. VII. 307. 1.). Szegedi T. 125/907. (Gr. XV. 521. 1.). V. ö. még G. 3734/901. (Gr. VII. 309. 1.). Érdemetlenség. (Terv. 1795—1796. §.) 247. Örökségi osztályrész czimén az apa által fiára történt átruházás durva hálátlanság miatt megtámadható. C: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja; a peres felek közt létrejött átruházási szerződést joghatálytalannak nyilvánítja. Indokok: A B) alatti közjegyzői okirat nem kifogásolt tartalma szerint felperes, mint apa, fiának, az alperesnek megélhetését biztosítani és fiát örökrészére nézve még életében kielégíteni akarván, a kereseti ingatlanokat örökségi osztály czimén alperesre ruházta, de azokra az életfogytig terjedő haszonélvezetet magának fentartotta. A B) alatti szerződésben foglalt jogügylet tehát az örökrészbe való betudás, de egyúttal a holtig tartó haszonélvezet kikötése mellett tett s elfogadott ajándékozást képez, melyet felperes a rajta elkövetett durva sértés miatt hálátlanság okából hatálytalanítani kér. E szerint a megbírálandó jogkérdés nem az, hogy alperes az apja — felperes — után megnyílandó öröklésre érdemetlenné vált-e, hanem az, hogy a felperes ellen elkövetett sérelem felöleli-e a durva hálátlanság tényálladékát, mely alkalmas az ajándékozási szerződés joghatályának megszüntetésére? A perben kihallgatott tanú, ki mint szomszéd a felek lármájára hozzájuk sietett, közvetlen észlelete alapján vallotta, hogy félperest a