Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 21. kötet (Budapest, 1911)

Házassági törvény 101 A budapesti kir. Ítélőtábla: A H. T. 115. §-a az ágy és asztaltól való elválasztás iránt hozott ítéletnek felbontó ítéletté való átváltoztatása iránt nem intézkedik és a 141. §-ra sem utal, hanem akkép rendelkezik, hogyha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt kimondotta, a magyar bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynék alapján a házasság az idézett törvény szerint is felbontható, de 'különben is a 141. §. szövegéből világosan kitűnik, hogy az aJbban említett ítélet alatt csupán valamely magyar biróság ítélete érthető. Jóllehet tehát felperes az L) a. csatolt okirat szerint 1908. október 5-én honosíttatott s az állampolgári esküt ugyanez év november 8-án letette és jóllehet az elsőbiróság ítéletének vonatkozó indokaiban helyesen fejtette ki, hogy a trieszti cs. és kir. bíróságnak a peres feleknek ágy és asztaltól való elválasztása .iránt 1907. évi augusztus hó 17-én hozott ítéletében oly tények állapitvák meg, melyek alapján a H. T. 80. §-ának a) pontja értelmében e törvény szerint is a házasság felbontásának van helye; ezekből nem azt a következtetést kell levonni, hogy a peres felekre nézve Triesztben hozott ítélet felbontóvá változtattassék, amihez 'külföldön hozott Ítélet egyáltalán nem vezethet, hanem azt a következtetést, hogy a peres felek házassága a H. T. 115. §-a, valamint 80. §-ának a) pontja alapján felbontassék. E részben az, hogy felperes keresetét a H. T. 141. §-ára alapította, akadályul nem szolgálhat, mert a biróság a házassági törvény szakaszainak alkalmazásánál nincs a felek téves jogi felfogásához kötve akkép, hogy téves hivatkozásuk daczára az illető esetre vonatkozó törvényes rendelkezést ne alkalmazhassa. A H. T. 115. §-ának esetében, mely az eddig kifejtettek szerint ezúttal fennforog, a magyar biróság csupán azt vizsgálhatja, vájjon a külföldi Ítéletben megállapított tények 'bontó oknak a magyar házassági törvény értelmében minősülnek-e, tehát annak sincs helye, hogy a vétkesség újból külön kimondassék. Tekintve, hogy a Triesztben hozott ítélettel a felperes nyilváníttatott vétkesnek s hogy a H. T. 94. §-a szerint a vétlen nőnek megengedendő, hogy férje nevét viselhesse, ha eziránt akaratát a perben kifejezte, felperes pedig ezt az óhajtást a felebbezésben előadta: ez a kívánság figyelembe veendő és jogos. Ezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletét a jelen ítélet rendelkező része szerint megváltoztatni kellett. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének azt a részét, melylyei az alperesnek megengedte, hogy a felperes nevét viselhesse, idevonatkozó felülvizsgálati kérelem hiányában nem érinti ... egyebekben ugyanazt az Ítéletet helybenhagyja . . . (indokai alapján.) (1910. nov. 17. 4939. sz.) Állandó gyakorlat. — Hasonló C. 3870/98. (Gr. VII. 119. 1.)