Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 83 §-a pedig világosan kimondotta azt, hogy az 1875: XXII. t.-cz. 2. szakaszának 7. pontja alatt emiitett kamatjövedelmek is, ha azok az 1883: VII. t.-cz. 1. szakaszában, emiitett pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből származnak: a jelen törvény, azaz tehát a betéti tőkekamatadóról szóló 1883: VII. t.-cz. határozatai alá esnek. Ezeknek a törvényrendelkezéseknek egybevetésebői tehát egyenesen következik, hogy az 1875: XXII. t.-czikk 2. §-ának 7. pontjában emiitett tőkék kamatjövedelmei az idézett törvényczikk szerinti tőkekamat- és járadékadó alól mentesek maradtak ugyan továbbra is, de ezeknek a tőkéknek kamatjövedelme kétségtelenül szinte adókötelessé vált akkor, ha ezek a tőkék pénzintézetekben való elhelyezés által gyümölcsöztettek, s ha ennek okából azok az 1883: VII. t.-cz. által behozott és szabályozott betéti tőkekamatadó alá esnek. Ezt az állapotot találta tehát fenforgónak az 1891: XIV. t.-cz., mely a 85. §-nak 3. bekezdésében azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a betegsegélyző pénztárak az 1875: XXII. t.-cz. 2. §-ának 7. pontja értelmében a tőkekamat és járadékadó alól fel vannak mentve; s igy ennek az 1891: XIV. t.-cz.nek hivatkozott 85. §-a a fentebbiekben részletesen kifejtettek szerint, s tekintettel már csak a benne foglalt, s kizárólag az 1875: XXII. t.-cz. 2. §-ának 7. pontjára, vagyis tehát a betéti tőkekamatadóra egyáltalában ki se terjedő törvényrendelkezésre vonatkozó hivatkozásra, nem értelmezhető ugy, hogy ezzel a betegsegélyző pénztáraknak takarékpénztári betétekben gyümölcsöztetett tőkéi a betéti tőkekamatadó alól szintén mentesittettek volna. (25,047/907. P. sz.) Feleség által öröklött lakásjog nem esik tökekamat- és járadékadó alá. (Közigazgatási bíróság 25,533/907. P. sz.) Tőkekamat és járadékadó után a törvényhatósági útadót ki kell vetni. (Közigazgatási bíróság 1909. július 2. 7154/1908. K. sz.) Házadó. Az 1868. évi XXII. törvényczikk 2. §. i) pontjában a „tanítói lakások"-ra megadott állandó házadómentesség nemcsak a néptanítóknak, hanem a felsőbb iskolák (gimnáziumok, theologiai tanszékek, jogakadémiák és hasonlók) tanárainak lakásul, bérfizetés nélkül átengedett s illetőleg erre a czélra ki nem bérelt lakhelyiségekre is kiterjed. (20142/1908. P. szám.) A szent Benedek-rend házának a tanítással foglalkozó tagok (középiskolai tanárok) természetbeni lakásául használt lakrészei házadómentesek (Kb. 3/907. P. sz.) 6*