Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 79 Indokok: A sorsjegyelárusitással foglalkozó személy kereseti adója, az 1875. évi XXIX. törvényczikk 15. §-a szerint, az üzleti nyeremény alapján vetendő ki, s tiszta nyereménynek vétetik az üzletből eredő összes jövedelemnek ama része, mely az üzlet folytatásához szükséges kiadások levonása után fenmarad. A sorsjegyelárusitással foglalkozó nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek kereseti adója, az 1875. évi XXIV. törvényczikk 3. §-a értelmében, szintén az üzleti nyeremény (üzleteredmény) alapján állapítandó meg. A felvetett kérdés eldöntésénél tehát az a körülmény irányadó, hogy a sorsjegyelárusitó sorsjegyeire esett nyeremény a sorsjegyelárusitásból eredő üzleti nyereséget képez-e? Erre a kérdésre nemmel kell felelni. Ugyanis a sorsjegyelárusitásnak, mint kereskedelmi vállalkozásnak, üzleti körét a sorsjegy vétele és eladása határolja s a bevásárlási és eladási ár közötti különbözet képezi az üzleti eredményt, esetleg üzleti nyereséget. Az üzleti eredmény kialakulásánál nem képezhet tényezőt az el nem adott sorsjegyre eső nyeremény, melynek keletkezése puszta véletlen esély következménye s sohasem lehet valamely üzleti tevékenység folyománya. Ezért a sorsjegynyereményt nem lehet a sorsjegyelárusitási üzlet hozadékának, hanem a hozadéktól (jövedelemtől) különböző véletlen szerencsén alapuló vagyonszaporulatnak tekinteni. A sorsjegynyeremény adótárgyi természetének megvilágítására bizonyos támpontot nyújt az 1887. évi XLV. törvényczikk 10. §-ára vonatkozó indokolás is, mely szerint „az, aki váratlanul és biztos vagyonhoz jut, kétségen kivül könnyen elviselheti a tervezett magasabb illetéket is", tehát ebben az indokolásban is vagyonnak van nevezve a sorsjegynyeremény s nem hozadéknak (jövedelemnek.) Ezen okoknál fogva ki kellett mondani, hogy a sorsjegyelárusitásával foglalkozó személy vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat és egylet kereseti adójának kivetésénél, az el nem árusitott sorsjegyre esett nyeremény az adóalaphoz hozzá nem számitandó. V. ö.: fenti 6563/908. P. sz. határozattal. IV. oszt. kereseti adó. A premontrei kanonokrend tagjai tanári, tanítói, lelkészi stb. szolgálatok czimén a rend vagyonából húzott járandóságaik után nem tartoznak IV. osztályú kereseti adót fizetni. Kb: Az 1875: XXIX. törvényczikk 1. §-a értelmében keresetadó alá tartozik minden keresmény és jövedelem, mely a föld-, ház- és tőkekamatadónál tekintetbe nem vett személyes keresetből származik. Minthogy a premontrei kanonokrendi tagok, mint a miképen ez az e biróság részéről 22439/1907. P. szám alatt elren-