Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

pénzügyi osztályának határozatai 59 ítélet állapítja meg. E rendelet azonban a törvény alapelvét megnem változtatta s nem is változtathatta meg, a törvény szerint pedig nem csak akkor tárgy nélküli az illeték, ha a jogügylet érvénytelensége birói Ítélettel állapíttatott meg, hanem mindazon esetekben, amidőn a jogügylet érvénytelen. És azért, ha az illetéket megállapító hatóság előtt fekvő adatokból és bizonyítékokból kétségtelen, hogy a jogügylet érvénytelen, nem szabható ki illeték, habár a jogügylet érvényessége per tárgyává nem is tétetett. így az oly esetben, amidőn akár a törvénynél, akár a felek megállapodásánál fogva a jogügylet érvénytelensége bizonyos alakszerűséghez, például közjegyzői okirathoz, vagy akár hatóság,* akár harmadik személy hozzájárulásához van kötve, ezen érvényességi feltétel bekövetkezte előtt kiszabott illeték törlendő, ha bizonyittatott, hogy teljesítése végleg elmaradt. Az a körülmény tehát, hogy a jogügylet érvénytelenségének kimondása iránt indított per a felek egyezségével nyert befejezést, önmagában az illeték törlésének akadálya nem lehet. A szerződés érvénytelennek nyilvánítása iránt a n-i királyi törvényszéknél indított perben az alperes védekezett még ellenvégiratilag is és csak a felperes állításainak bizonyítására felhívott tanuk kihallgatásának elrendelése után, s közvetlenül a kihallgatás foganatosítása előtt egyezett bele a vitás jogügylet hatálytalanításába. Ily körülmények között valónak kell elfogadni az alperes eladónak a birói egyezségben foglalt azt a beismerését, hogy meggyőződött arról, miszerint a szerződésen kivül álló közbenjáró által megtévesztve, a panaszosok a vétel tárgyára nézve tévedésben voltak, tehát vétlen és lényeges vagyis oly tévedés forgott fenn, amely miatt az általános jogelvekhez képest az ügylet érvénytelennek nyilvánítandó. Ennélfogva a bíróság a megilletékezett adásvevési szerződésnek eredeti érvénytelenségét megállapítván, az attól előirt illetéknek és pótilletéknek törlését elrendeli. (17.794/908. P. sz.) (117. és 118. §§.) A bélyeg- és illetékszabályok 117. és 118. §-aiban tárgyalt rendbírságok elleni panaszok elbírálására a magyar királyi közigazgatási bíróság hatásköre nem terjed ki. (13628/1908. P. szám.) (1881: XXVI. t.-cz.) A lelkészektől azon a czimen, hogy a papitized megszüntetéseért kárpótlás fejében az országos földtehermentesitési alapból évi járadékot élveznek, az élvezett járadéktőke értéke után illetékegyenértéket követelni jogosan nem lehet. (12596/1909. P. szám.)