Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

48 A fia. kir. közigazgatási biróság közigazgatási osztályának latnak minősíthető-e? Ez azonban nem hatásköri, hanem a peres eljárás menetére vonatkozó olyan vitás kérdés, amelynek eldöntése a hatásköri biróság elé utalva nincs. Hatásköri összeütközés csak az ügynek azonossága mellett állhat be. Minthogy a kir. Guria az örökösök részéről a kiskorúak ellen az 1881. évi LX. törvényezikk 1. §-a h) pontja alapján elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt inditott perre mondta ki a birói hatáskör hiányát, a közigazgatási bizottság gyámhatósági küldöttsége pedig nem efelől, hanem afelől határozott, vájjon a gyámhatóság a végrendeleti végrehajtót utasitja-e az örökhagyó ellenében megállapított követelés kifizetésére? a végrehajtás megszüntetésének kérdésében azonban egyáltalán nem hozott határozatot: ennélfogva ebben az esetben a két ügynek tárgyi azonossága hiányzik. Minthogy hatásköri összeütközés csak az ügynek azonossága mellett állhat be: az előadott tényálláshoz képest ily összeütközés ezidőszerint még nem merült fel. (Hatásköri biróság 1908. 6. szám.) (1884 : XVII. t.-cz.) Az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a alá eső ügyekben a rendes biróság nem vizsgálhatja felül a közigazgatási hatósági eljárás szabályszerűségét, minélfogva a rendes biróság hatáskörét nem lehet megtagadni abból az okból sem, mert az ügyben nem az iparhatósági átruházott hatáskörrel biró ipartestület békéltető bizottságának, hanem magának az iparhatóságnak kellett volna eljárnia. (Hatásköri biróság 1909. 81/1908. sz. a.) Hatáskör megállapítása kereskedő ellen ügynöke által kártérítés iránt inditott ügyben. (1908. Hb. 59. sz.) Hatásköri biróság a rendes biróság hatáskörét állapitotta meg, mert: a nem vitás tényállás szerint P. M. az általa, mint ügynök által közvetitett ügyletek után részesült csak bizonyos díjazásban W. V.-tól, tehát a köztük volt viszonynál hiányzott P. M. részéről az a kötelezettség, hogy kereskedelmi tevékenységét tartozzék állandóan, kizárólag W. V. javára fordítani; e kötelezettség nélkül pedig a viszony szolgálati viszonynyá nem minősül, következésképen P. M. ebben a viszonyban nem jelentkezik W. Vrsal, mint főnökkel szemben kereskedősegédként, mert a segéd fogalmához a szolgálati viszony fenforgása kell. De ezenfelül a követelés, melyet P. M. támaszt, nem a viszony tartama alatt fennálló kötelezettségből, vagy a viszony megszűnéséből származtatott követelés, hanem abból származtatott kártérítési követelés, hogy W. V. olyan kerékpárt adott P. M. ren-