Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

határozatai és minisztertanácsi határozatok A közigazgatás egyéb köreibe vágó miniszteri határozatok. Oly egyén, kinek fogmüvesi ipar gyakorlására iparigazolványa van, ha oly értelmű hirdetést tesz közzé, mely szerint fogorvosi műterme van s foghúzással foglalkozik, az 1879: XL. t.-ez. 45. §-áha ütköző kihágást követi el. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 5546. sz. határozata). Engedély nélkül korcsmaüzletnek folytatása nem az ipartörvénybe ütköző, hanem az 1899: XXV. t.-ez. 30. §-a alapján elbírálandó jövedéki kihágást képez, ami a királyi pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik (1712/908. B. m.). Azon korcsmáros, aki italnemüeket zálogba adott tárgyak ello nébeu hitelben szolgáltat ki, a korcsmai hitelről szóló 1883: XXV. t.-cz. 26. §-a alapján nem büntethető. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 1Ü99. sz. határozata). Az udvari szállitói czim mindig a czég tulajdonosának adományoztatik és annak személyéhez van kötve. Ha az illető egyén az üz, létből kilép vagy meghal, a ezim megszűnik és az másra át nem ruházható. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 7147. sz. határozata). Nagykorú gyermekre az atya által honosítás utján szerzett magyar állampolgárság törvényesités esetén eo ipso nem terjed ki. (A m. kir. belügyminiszternek 1903. évi 52,550. sz. a. az igazságügyminiszterhez intézett átirata.) Nyugalmazott közös hadseregbeli katonatiszt, ha a katonai hatóságok nyilvántartásában előfordul: állampolgárságát távollét által nem vesziti el, mert a távollét folytonossága ezáltal megszakitást szenved. (A m. kir. belügyminiszter 1909. évi 91,196. számú határozata.) Az a nézet, hogy a községek minden 500 lélek után igényelhetnek egy korcsmát, törvényes alappal nem bir. (A magyar királyi pénzügyminiszternek 1908. évi 31,641. szám alatt kelt határozata.) Az italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. törvényezikk nem tartalmaz oly határozott rendelkezést, mely az egyes községekben engedélyezhető korlátlan kimérési engedélyek létszámának számszerű megállapítására egyenes utasitást tartalmazna. E tekintetben a 12. §. első bekezdésében általánosságban csak az mondatik, hogy az italmérési létszám megál-