Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

határozatai és minisztertanácsi határozatok oX is, amidőn az erdei termékeknek idegen földbirtokon csúsztatás által való szállítása van kérdésben. Az a körülmény, hogy a csúsztatáshoz szükséges létesítmények már meg vannak, az idézett törvény alkalmazását nem zárja ki. A helyzet ilyen esetben csak annyiban változik, hogy a szállitás megengedhetésének kérdését tárgyalni és tisztázni kell nem csupán az illető földbirtokosokkal, hanem azokkal is, akiknek a szállitás már korábban megengedtetett: mert a törvény czélzatával merőben ellenkeznék, hogy olyan esetben, midőn maga a földbirtokos törvény szerint köteles megengedni a területén való átszállítást: akkor ezt megakadályozhassa az, akinek szintúgy csak arra van joga, hogy az idegen területet az erdei termékek szállitása czéljából igénybe vehesse. (2335/908. K. sz.) A magyar királyi államvasutak által kezelt helyiérdekű vasút egyik állomásán a vizállomási kut a szükséges vizet többé nem szolgáltatván, e kut helyett ujat kellett létesíteni. Ebben az esetben nem valamely eddig hiányzott uj létesítményről, vagy valamely létesítménynek a változott követelményekhez képest való átalakításáról, kiegészítéséről, avagy eredetileg nem kellően előállítottnak pótlásáról van szó, hanem arróL hogy az annak idején kellően előállított, de természeti események következtében használhatatlanná vált létesítmény pótoltassék. A vizállomási kutaknak az idő folyamán történő és számításon kívül nem hagyható eme használhatatlanná válása a vasúti üzletben, mint a használat és időmúlás természetes következményei jelentkeznek, amiért is az ilyen megromlással szemben a pálya használhatóságának fentartása a pályafen tartás körébe esik. (Közigazgatási bíróság 1909. április 21. 42/1909. K. sz.). A közutak, utezák és gyalogjárók mentén egyes birtokosok által ültetett élőfák a község tulajdonát képezik s ha a fákat ültető birtokosok azokat kivágják vagy megrongálják, mezőrendőri kihágást követnek el. (A m. kir. íoldmivelésügyi miniszternek 1908. évi 15,439. sz. határozata). (1894: XII. t.-cz. 103. §.) Többek által elkövetett jogosulatlan legeltetés, ha nincs adat arra, hogy a panaszlottak egységes elhatározással legeltettek az idegen területen: külön-külön bírálandó el. (Minisztertanács 3368/908. 1. M. sz. a.) A mezőőr szolgálati követelése iránt indított ügy elbírálása, tekintet nélkül arra: vájjon községi avagy magánszolgálatra fogadtatott-e fel: a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. hatásköri bíróság 1908. évi 71. sz. határozata).