Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)
határozatai és minisztertanácsi határozatok 29 Hófúvás, hegyomlás és árvíz alkalmával a viczinális és községi közutaknál előforduló közlekedési akadályok elhárítására a közerő az 1890: I. t.-cz. 153. §-áu alapuló vármegyei szabályrendelet alapján rendelhető ki. Ha a közlekedési akadályok már elhárittattak, a közerő további igénybevétele törvényellenes; s az esetleges károk és helyreállítások költségeiről a szóban lévő közutak költségvetései terhére kell intézkedni. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1909. évi 05,764. számú határozata). A vámbérlö a vámdijtételek felemelését nem kérheti. Ha a vámtulajdonos a forgalom változása vagy egyéb okokból a vámdijakból befolyó jövedelemből a fenti szükségletet fedezni nem képes, természetszerűleg a vámdijak megfelelő újbóli megállapítását kérheti. A vámbérlőt, ki szerződés alapján béreért s tisztán keresetszerüleg gyakorolja a vámtulajdonos helyett a vámjogot, ezen jog természetesen meg nem illetheti, mivel az a körülmény, hogy a vámnak bérösszege, a vámbérlö által számításba vett haszonösszeg a vám jövedelméből be nem folyik, a dijtételek megállapítására törvényszerű kihatással nincsen. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1908. évi 67,194. sz. határozata.) A községi közmunka a községi közutak, illetőleg a viczinális közutak közé nem tartozó utakra nem fordítható. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1909. évi 69,019. sz. határozata). Vasúti és mezőrendőrségi ügyekben. (1896: XXVI. t.-cz. 69.'§.; 1880: XXXI. t.-cz. 2. §.) Helyiérdekű vasútnak állami megváltása esetében a megváltási ár alapjául szolgáló tiszta jövedelem megállapításánál a bevételből igazgatási költségek czimén csakis az a költség, illetve a költségeknek csakis az az arányos része vonható le, mely a vasútüzem igazgatásara esik. Olyan feltétlen érvényességű általános elv nincs, mely e kérdés megoldását határozottan irányítaná. Hogy nincs ilyen elv, azt mutatja az idevonatkozó külföldi jogszabályok külömbözősége is: igy a, belga cahier général des charges 12. §-a szerint a vasúti vonal vagy vonalak három utolsó üzleti év alatt eredményezett átlagos tiszta hozadéka az irányadó; az olasz, közmunkákról szóló 1865. évi törvény F) melléklete 284. §-a szerint a vasút három évi tiszta jövedelme; a román, a magánvasutak építésére és üzemére vonatkozó 1900. évi törvény 17. §-a szerint a tiszta jövedelem, azaz a nyers bevételek és az üzemköltség közötti külömbözet az alap. Ellenben a porosz, vasutvál-