Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

160 Öröklési jog heti, haszonélvezheti .és csak a jövedelem tulnagy volta miatt kérhetik (az id. törvk. szab. 16. §-a szerint) csak a leszármazó örökösök az özvegyi jog megszorítását, azonban az özvegy a férje hagyatékához tartozó javakból özvegyi jogon, tehát jogszerűen és jóhiszeműen szedett haszonvételek megtérítésére még akkor sem kötelezhető, ha ellene az örökösök haszonélvezeti jogának megszoritása és a hagyatéki vagyon kiadása iránt pert inditanak és abban nyertesek lesznek; továbbá, mert a nemes, illetve honoratior mostoha özvegy anya is benmaradhat férje hagyatékában és azt haszonélvezheti az özvegyi joga megszóritásáig, miután ezeknek özvegyi haszonélvezeti joga nem különbözik az édes anya özvegyi jogától és végül, mert a hagyatéki vagyon jövedelmének felét az alperes özvegyi nyugdijával együtt a kir. Guria is elegendőnek találja az alperes illő eltartása költségének fedezésére. (Guria 1908 nov. 19. 4979/908. sz. a. VIII. p. t.) Özvegyi haszonélvezet korlátozása. A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A . . . hagyatékátadó végzés . . . szerint néhai E. Sz. özvegyét, az alperest, özvegyi haszonélvezeti jog csak a hagyatéki ingatlanokra nézve illeti, ellenben a hagyatéki ingókra, nevezetesen az ingóknak a közszerzemény czimén alperes javára kihasitott részét meghaladó részére özvegyi jog nem illeti. Annak a kérdésnek megbirálásánál tehát, hogy alperes özvegyi joga korlátozható-e? a néh. E. Sz. ingó hagyatékának jövedelme figyelmen kivül hagyandó. A hagyatéki ingatlanok közül a (4308., 4309/2.) helyrajzi számú ház (tehát ugy a hagyatékot képező felerésznek, mint a közszerzemény czimén alperes tulajdonát képező másik felerésznek, együttvéve) évi jövedelme . . . 10.870 korona. A 2666. helyrajzi sz. háznak (szintén az egész háznak) évi jövedelme . . . . 3570 korona. A keresetben felsorolt többi hagyatéki ingatlanokra nézve azt, hogy azok bármit és ha valamit: mennyit? jövedelmednek, felperes az alperes tagadásával szemben bizonyitani meg sem kísérelte. A virányosdülőbeli ingatlanokra nézve alperes beisimerte ugyan, hogy azon van egy kis nyaraló és hogy azt ő, t. i. alperes használja; azonban egyrészről azt, hogy ennek a használatnak mi lehet az értéke, felperes még csak meg sem kísérelte bizonyitani, . . . másrészről pedig a törvényszék ugy találta, hogy olyan özvegyet, aki férjével együtt 296.000 korona értékű ingatlanokat szerez, lakásra, tartásra és ruházatra szoritott özvegyi jogánál fogva is megillethet egy kis nyaraló használata; ezeknél fogva tehát a nyaraló beismert használatának lehető értéke is figyelmen kivül volt hagyandó az alperes özvegyi joga korlátozásának kérdésénél . . .