Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

140 Családjog egyszersmind értesítse a kiskorúak gyámhatóságát a jelen per folyamatban létéről, a kereset, a jelen ítélet és felperes által beadandó kérvény és arra hozandó végzés másolatának közlésével és azután a kifejlendőkhöz képest vagy ha felperes nem felel meg a fenti felhívásnak, az eddigiek alapján a kártérítés összege és letétbe helyezés iránti kérelem kérdésében a jelen felebbezés költségének viselésére is kiterjedő szabályszerű uj határozatot hozzon stb. ! A kir. Curia a másodbiróság ítéletét az abban felhozott indokok alapján hagyta helyben. Minthogy azonban a felperes keresetét annak tartalma szerint csak saját személyében indította és így a felperes állítólagos kiskorú gyermekei perben nem állanak, a bíróság pedig az emiitett kiskorú gyermekeknek felperesként való perbe vonása iránt hivatalból nem intézkedhetik: ki kellett mondani, hogy a másodbiróság Ítélete a jelen ítélet rendelkező részében jelzett értelemben hagyatik helyben és ebből folyólag a másodbiróság Ítéletének a felperes kiskorú gyermekeire vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül kellett helyezni. (1909. jim. 1-én. 1481. sz.) A közkereseti és a betéti társaság ellen elrendelt csőd esetében a társasági tagok, illetve beltagok ellen a esőd megnyitottnak nem tekinthető, ennélfogva a társaság egyik tagja az általa viselt gyámi tisztségtől az 1877: XX. t.-cz. 43. §. f) pontja alapján törvényszerűen nem volt elmozdítható. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 55,987. sz. határozata.) Ha a kiskorn nevében kötött és gyámhatóságilag jóváhagyott öröklési egyezségben a kiskora visszterhet kapott: az a kérdés, vájjon a kikötött visszteher az adott esetben megfelelő-e, a gyámhatóság hatáskörébe tartozik és annak vizsgálatába a bíróság nem boesátkozhatik. Ue a kiskorú azon esetben, ha a gyámhatóság a visszteher megállapításánál mulasztással volna terhelhető, az ebből származott kárigényének megtérítését a gyámhatóságtól, illetve annak mulasztással terhelhető közegeitől követelheti. Az 1877: XX. törvényczikk 113. §-a értelmében azok a jogügyletek, melyek által kiskorú visszteher nélkül köteleztetnék vagy jogokról visszteher nélkül lemondana, a gyámság vagy gondnokság alatt állóra nézve gyámhatósági jóváhagyás esetében sem kötelezők; ámde a felperes által megtámadott egyezség jóváhagyása körül a gyámhatóság ezt a törvényes tilalmat meg nem sértette, mert felperes örökrésze fejében tényleg visszterhet kapott, az a kérdés pedig, vájjon a kikötött visszteher az adott esetben megfelelő-e, a gyámhatóság hatáskörébe tartozván, annak vizsgálatába a bíróság nem boesátkozhatik. Ennélfogva felperes az érdekében jóváhagyott egyezség érvényét sikeresen meg nem támadhatja, hanem igénye csakis arra