Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

Nőtartás 121 lévén immár kötelezhető arra, hogy alperessel az együttélést újból felvegye, az, mint ki indulatos, durva eljárásával az együttélés újrafelvételét meghiúsította, nejét a vagyoni viszonyoknak végleges rendezéséig ideiglenesen külön eltartani köteles. (1909. évi április 30. I. G. 35. sz.) Ok nélkül távozott nő tartásdija a férj későbbi tényei alapján. C. 1894 okt. 31. 4611. (Gl. II. 1. 156—158. 1.) Ideiglenes nőtartás kérdése, midőn, a nőnek önálló jövedelme van. A kir. Curia: A Guria már több izben kimondotta, hogy a házastársak különélése esetében az ideiglenes nőtartás czélja az, hogy addig, mig közöttük a vagyoni kérdések a házassági kötelék felbontása iránti perben véglegesen rendeztetnének, a nő megélhetése biztosittassék; mihez képest, ha a nő bir oly jövedelemmel, amelyből a vagyoni viszonyok végleges rendezéséig magát illően fentarthatja és ezzel szemben a férj vagyona nem oly tetemes, hogy nejének jövedelmét pótolhatja anélkül, hogy vagyoni hátrányt szenvedne, a nő részére ideiglenes tartás nem rendelhető. (1909 márcz. 17. G. 223/908.) Azonos: A kir. Curia: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a házastársaknak a férj hibájából különélése esetében a nőnek fizetendő ideiglenes tartásdij czélja az, hogy a nő megélhetése addig is, mig a házassági bontóperben a vagyoni viszonyok végleg rendeztetnek, biztosittassék és a tartás fizetése iránti kötelezettség birói megállapításánál a nő vagyoni viszanyai, sőt keresetképessége is tekintetbe veendők, amiből önként következik az az állandóan követett birói gyakorlaton alapuló jogszabály, hogy ha a nő társadalmi állásának megfelelő megélhetése saját vagyonából biztosítva van, részére ideiglenes tartásdij még akkor sem Ítélhető, ha a férj is hasonértékü vagyonnal és keresménynyel bir. (1909 május 5-én, G. 46. sz.) Ha a nő vagyona a férjéét meghaladja és abból társadalmi állására való tekintettel megélni képes: férjétől ideiglenes nőtartást nem követelhet, (Curia 1909. szeptember 14. 4424/909. sz. a. III. p. t.) A férjétől különváltan élő nö ideiglenes tartást akkor is követelhet, ha külön vagyonnal bir, és a nőnek külön vagyona csak a tartási dij mennyiségének meghatározásánál vehető tekintetbe. C. 1897 október 19-én I. G. 236 (Gr. VII. 131. 1.) V. ö. Gl. II. 1. 176—179. 1.; Gr. XII. 226. 1. Férj családfői jogainak kérdése, midőn a nőnek első házasságából való vejével durván bánt; vő helyzete a családban. Bontó perben elrendelt különélés szerepe a nőtartási perben. Noha jogászi szempontból a vő nem is rokona felesége szülőinek évS hozzátartozóinak, mégis ama legbensőbb viszonynál