Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 20. kötet (Budapest, 1910)

112 Családjog' (90. §.) Női tartásdíj biztosítása az 1894: XXXI. t.-ez. 90. §-a alapján nem foghat helyet, ha a házasfelek között, a házassági kötelék felbontása iránt, az eljárás folyamatban nincs. Az idézett törvényszakasz a házassági kötelék felbontása esetében rendelkezik akként, hogy a vétlen nő részére a vétkes férj ellen megállapított női tartás a nő kívánságára feltétlenül biztosítandó, a felek egyező előadása szerint azonban a köztük létrejött házassági kötelék fel nem bontatott, sőt annak felbontása iránt köztük ez idő szerint per sincs folyamatban. Az érvényes házassági kötelékben álló, de férjétől tényleg különváltan élő felperes részére a közjegyzői okiratban egyezségileg kötelezett női tartásra tehát a fent idézett törvényszakasz rendelkezése nem alkalmazható s annak biztosítására nézve az általános anyagi jogszabályok irányadók, már pedig nem létezik oly jogszabály, amelynél fogva a magánegyezségen alapuló kötelezettség biztosítása, külön kikötés nélkül, a jogosított egyoldalú kérelmére elrendelhető volna. (1909. jun. 30-án 3243. sz.) V. ö. G. 1902. ápr. 18-án. I. G. 680. sz. (Gr. VII. 92. 1.) Ideiglenes nőtartás nem biztosiíandó (G. 1903 jan. 16. I. G. 446/902. Gl. II. 1. k. 200 1.) A sommás per bírósága előtt ideiglenes nötaitás iránt folyamatba tett perben azok a külön szabályok nem irányadók, melyek a házassági kötelék felbontása iránt a házassági per birósága előtt folyó perben nyernek alkalmazást. (G. 1905. nov. 23. I. G.) 270. (Gr. XII. 229. 1.) A kir. Curia . . . Felperes egy férfiúval szerelmi viszonyt folytatván, ezzel a házastársi köteles hűséget oly súlyosan sértette meg, hogy magát a férjétől való eltartásra méltatlanná telte, és pedig annál inkább, mert az a nő, aki férjétől tartást követel, erkölcsös és kifogástalan életet folytatni köteles; és mert az a körülmény, hogy ennek daczára alperes felperest visszahívja, ennek ténykedése megbocsátásnak nem tekinthető akkor, mikor felperes férjéhez vissza nem tért. (1909. évi október 14-én, G. 137. sz.) Ha egyedül a nö magaviselete, vagy a nőnek magaviselete is szolgáltatott okot a házastársi együttélés megszakítását előidézett tényekre, férjétől ideiglenes tartásdijat nem követelhet. C. 1897 május 11-én. I. G. 77. sz. (Gr. VII. 131. 1.) (96. §.) A gyámhatóság az 1894: XXXI. t.-cz. 96. §-a esetében az ugyanezen törvényczikk 95. §-ában foglaltak szem előtt tartásával köteles határozni. (A m. kir. belügyminiszter 31,052/1909. sz. a. K. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendelete.) Az esetben, ha a válóperben ítélt bíróság a gyermekelhelyezés iránt nem határozott s az iratokat további intézkedés végett