Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

82 Btk. 176., 189. §§. Btk. 176. §. 155. Elég, ha az erőszakoskodó csoportnak csak egy tagja követ el erőszakot. A Btk. 176. §-ában körülirt magánosok elleni erőszak bűntettének nem tényálladéki eleme, hogy az erőszakoskodó csoportnak valamennyi tagja akár személyeken, akár dolgokon az erőszaknak megfelelő ténykedést végre is hajtsa, hanem elegendő, ha a csoportosulok együttes jelenlétében mintegy ennek fedezete alatt akár csak egy személy is követ el erőszakot. A jelen esetben pedig a tábla megállapítván azt, hogy a vádlott tagja volt annak a 80—90 főből álló csoportnak, mely F. J. sértett után vetette magát, nyilt helyen azt üldözőbe vette s bántalmazta, igy tehát nem tévedett, amidőn vádlottnak a tettét a Btk. 176. §-ában körülirt magánosok elleni erőszaknak minősítette. (907. évi szeptember n-én. 7347. sz.) 156. Mezei munka megkezdésének akadályozása. A kunágotai munkások közös megállapodás folytán a szomszédos uradalmakba vezető utakat elfoglalták a végből, hogy a munkába menő munkásokat reábirják, hogy napi egy korona 60 fillérnél kisebb bérért ne álljanak munkába. Az U. P. majorjába vezető utat vádlottak elfoglalták s midőn M. A. és M. J. munkások az említett majoriba tartva mellettük elhaladni akartak, a vádlottak feltartóztatták őket, tovább menni nem engedték, majd szóváltás után N. P. vádlott megfogta M. A.-t és a község felé taszigálta, Zs. L. vádlott pedig M. J.-t mellen ragadta s ezután M. A.-t megragadta. C.: Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy az 1906. évi április hó 30-iki vádbeli cselekmény személyek elleni erőszakot képez, s hogy nyilt helyen, az uton követtetett el, és tekintettel arra, hogy ezen cselekménynél a nevezett vádlottak heten voltak és hogy e vádlottak többi társaiknak más uton történt elhelyezését tudva, azokkal összeköttetésben voltak: e vádlottak számuknál és a fenforgó körülményeknél fogva a közbéke megzavarására alkalmas csoportot alkottak, melynek minden tagja az egyesek által elkövetett erőszakért büntetőjogi felelősséggel tartozik. E szerint az 1906. évi április hó 30-iki cselekmény a Btk. 170. §-ában meghatározott magánosok elleni erőszak összes alkotó elemeit kimerítvén, mindkét alsófoku bíróság ítéletének e részben való megsemmisítésével, a nevezett vádlottak a magánosok elleni erőszakban voltak bűnösöknek kimondandók. Az a körülmény, hogy a munkabér felemelésének kieszközlése volt az erőszak indító oka, ezen vádbeli cselekmény minősítésére nincs befolyással. (1908. febr. 19. 1300.) Btk. 189. §. 157. Választói jog elleni vétség esetén megállapítandó, mely naptól számíttatik az inditványi határidő. Tekintve, hogy a Btk. 189. §-ában foglalt azt a rendelkezést,