Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
80 Btk. 175. §. vaival a vádlott mint szerző a közigazgatás, mint a magyar alkotmány egyik intézménye ellen lázított. Kétségtelen ugyan, hogy az állam közigazgatása, mint állami berendezés állami czélok megvalósítása s tartós fentartására az alkotmány csak egyik lényeges intézményét képezi, ámde ezen intézmény elleni lázítás csak akkor foroghat fenn, ha maga az intézmény mint ilyen létezésében támadtatik meg és a közczélra mint alkalmatlan tüntettetik fel. A jelen esetben azonban a vád tárgyává tett sajtóközleményben foglalt kifejezések nem magát az intézményt s annak törvényes jogát érintik, hanem egyrészt erős bírálat tárgyává teszik egy közigazgatási járás vezetésével megbízott közhivatalnoknak egyes esetben tanúsított magatartását, másrészt pedig ugyanazt megvádolják azzal, hogy hivatali hatalmával visszaélt, vagyis csupán az intézmény egyik kezelőjét kívánják gyűlöltté s megvetésre méltóvá tenni. (907. szept. 3. 7225.) 152. Az intézmény kezelésének megtámadása nem esik a 173. §. alá. ! 0: C: A Btk. 173. §-a az „alkotmány egyes intézményei" elleni lázitást helyezi büntetés alá. A lázitásnak tehát az alkotmány intézménye, mint olyan s annak létjoga ellen kell irányulnia. Az esküdtek határozata azonban nem állapítja meg, hogy a vádlott a közigazgatási intézmény jogosultságát támadta volna meg, hanem azt, amit a vádlott a határozatban felhívott közleményből kitetszően is vitatott, hogy a közigazgatási hatóságok eljárása rossz. Minthogy az intézmény kezelésének megtámadása nem jelenti magának az intézménynek alapjában való megtámadását, a főkérdésben megállapított tett nem foglalja magában a vádbeli tett ismérveit. (907. okt. 29. 8382.) Btk. 175. §. 153. Tettesség magánosok elleni erőszak esetén. C.: Vádlott előzetes megállapodás után csoportokban vonultak a sértett üzlete elé, a csoportból egy része az üzletbe hatolt s ezek bent, a künnlevők pedig kint erőszakoskodtak oly módon, hogy a czipőket dobálták, az árukat leköpködték, az üzlettulajdont megtámadták. Ezekből a tényekből pedig helyesen vonta le a tábla azt a következtetést, hogy a vádlott üzlete előtt megjelent s részben az üzletbe betörő csoport czélja az volt, hogy a sértetten és áruin erőszakot kövessen el. Helyes e következtetés, mert egy nagyobb ember-csoportnak, bár nyilt helyiségbe, de jogos indok nélkül és a megállapított tényállás szerint a tulajdonos akarata, sőt tiltakozása ellenére való behatolása a Btk. 175. §-ában jelzett betörés fogalmának megfelel, és mert abból a körülményből, hogy az üzlet előtti nagyobb csoportból váltak ki azok, akik az üzletbe hatoltak s hogy az ezek által az üzletben elkövetett erőszakoskodáshoz a künnlevők he-