Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Adóügyek sereg, illetőleg a honvédség ujoncjutalékába tartozókkal szemben rövidebb időre, de tényleges szolgálatra kötelezett valóságos katonák (honvédek), akik, erre való tekintettel, a dolog természete szerint, hadmentességi dij fizetésére kötelezve nem lehetnek. Mivel pedig panaszos is az 1889. évben, a nyilvántartás vezetésének megszűnésével, sorozóbizottságilag megvizsgáltatott és mint alkalmas, a honvédség póttartalékának állományába felvétetett s abban az 1893. évig mint besorozott póttartalékos vezettetett: nem szenved kétséget, hogy panaszos az 1889. évtől az 1893. évig terjedő idő alatt jogosan hadmentességi dijjal már terhelhető nem volna. (20.890/907. P. sz.) k) A közadók kezelése. 1883: XLIV. t.-cz. 27. §. 72. Az adókivető-bizottság határozata ellen ezen bizottság elnökénél beadott Írásbeli felebbezést az adófelszólamlási bizottság azon a cimen, hogy az nem a pénzügyigazgatóságnál lett benyújtva, vissza nem utasithatja. Kb.: Az adófelszólamlási-bizottságnak panaszszal megtámadott határozata a kincstári előadó által az egyenes adókivető-bizottság határozata ellen ezen bizottság elnökénél beadott írásbeli felebbezését az 1883. évi XLIV. t.-cz. 27. §-ának 6-i'k bekezdése értelmében azért utasította vissza, mert az nem a pénzügyigazgatónál lett beadva. A közigazgatási jog terén fennállott jogállapot és követett eljárás szerint az egyes ügyekben a felebbezések az illető ügyben eljárt bármelyik közigazgatási hatóságnál voltak beadhatók. Ezen általános jogelvre helyezkedett ezen bíróság általános közigazgatási osztálya is az 1900. évi november hó 29-én hitelesített 5. számú döntvényének meghozatalánál. A jogeset hasonlószerüségénél fogva az idézett döntvényben elfogadott elvet a jelen esetre is alkalmazni kellett, annyival is inkább, mert a kincstár képviselője által beadott felebbezés a törvényes felebbezési határidőn belül adatott be és mert habár az idézett törvény 27. §-ának 6. bekezdése kifejezetten a felebbezés Ibeadási helyéül a királyi pénzügy igazgatóságot jelöli meg, ugyanazon szakasz i-ső bekezdése szerint a kincstári előadó, mint félnek jogában áll a kivető-bizottság ülésében élőszóval bejelenteni felebbezési szándékát és annak indokait is előadni, mely indokok a bevallási ivre jegyzendők fel. A felebbezés érdemben való tárgyalásának lehetősége tehát nincs ahhoz kötve, hogy a felebbezés okvetlen írásban adassék is be, amiből következik, hogy fentiekben kifejtett általános jogelv szem előtt tartásával bármelyik felet sem lehet elzárni a sérelmes határozat felülbírálásának igénybevételétől azon az alapon, hogy a jogorvoslat nem a pénzügyigazgatóságnál lett benyújtva. De a törvénynek ezen többször idézett rendelkezése nem is célozott mást, mint azt, hogy a nem mindig megközelíthető testület helyett ezen testület ügyeit is részben ellátó közhivatalnál