Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
i8 Közjog és közigazgatás által való szállítása van kérdésben. — Az a körülmény, hogy a csúsztatáshoz szükséges létesítmények már meg vannak, az idézett törvény alkalmazását nem zárja ki. (Kb. 2335/908. K. sz.) 6. Vízjogi ügyek. 1885: XXIII. tcz. 4°- §• 35. Nem lehetett helyt adni a panaszlók arra alapított kifogásának sem, hogy hozzájárulásuk megállapítása nem haszonaránylag, hanem a kérdéses szakaszon végezni tervezett munka arányában történt. Az i885:XXIII. tcz. 40. §-a szerint a partok és meder jókarban tartása elsősorban a parti, illetve a meder-birtokosok kötelessége és igy ezen kötelezettség mérve nem a haszon, hanem az érdekeltség arányában bírálandó el. Az érdekeltséget pedig vagy a birtok mentén jókarban tartandó meder és parthossz, vagy az illető birtok térfogata, vagy végül ezen tényezők és a végzendő munka nagyságának egybevetése állapítja meg. A szóbanforgó esetben az érdekeltség a birtokok térfogata és az egyes szakaszokon végzendő munka arányában helyesen és törvényszerűen állapíttatván meg, az erre irányuló panaszokat el kellett utasítani. Azonban már a felhozottakból következik, hogy a parti birtokosoknak a vízjogi törvény 40. §-ában megszabott kötelezettsége szorosan értelmezendő, csak a parti birtokosokra vonatkozik és nem terjeszthető ki feltétlenül azon további érdekeltekre, kik a munkálatok költségeihez haszonaránylag hozzájárulni tartoznak. Ezen érdekeltek hozzájárulásának alapját és mérvét ugyanis a vizimunkálatokból eredő haszon határozza meg. Nem törvényellenes és a legtöbb esetben elfogadott hozzájárulási kulcsnak tekintetik ez esetben is az érdekelt birtokok térfogata. Midőn azonban — mint ez a jelen esetben is báró Sz. B. panaszos érdekeltnél előfordul, az érdekeltségbe bevont terület egy része, mely nem mint parti birtok tartozik az érdekeltségbe — fensikon fekszik és már helyzeténél fogva is alig vonható a többi érdekelt birtokkal egyenlő tekintet alá, vagyis a nélkül, hogy a munkálatokból eredő haszon ne mérlegeltetnék, a különböző helyzetű birtokok egyenlően érdekelteknek nem tekinthetők: a törvénynek a haszonaránylagos hozzájárulásra vonatkozó rendelkezésének érvényt kell szerezni. Ezekhez képest és miután a tárgyalási iratokból kitetszőleg báró Sz. B.-nak a patak partján 23 hold T590 | ]-öl kiterjedésű birtoka van, nevezettnek mint parti birtokosnak a D.-patak tervezett tisztogatásához való hozzájárulási kötelezettségét ezúttal csak ezen birtoka arányában lehetett megállapítani, mig az állítólag még érdekelt mintegy 60 holdnyi területnek csak haszonaránylagos bevonhatását lehetett kimondani. (Kb. 4763/907. K.)