Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)
Bp. 368. §. 193 bántalmazta, a vádlott pedig ebben az értelemben nem védekezett, sem a főtárgyalás ebben az irányban adatot nem szolgáltatott és a védő sem jelölt meg e különkérdésnek javaslatba hozatalánál ily tényelemeket; ennélfogva ezeknek hiányában a bíróság a Bp. 361. §-a értelmében a törvényből merített okból helyesen tagadta meg a különkérdés feltételét. (1907. okt. 9. 7930. sz.) Bp. 368. §. 367. Ha a beszámithatóságot kizáró ok külön kérdésbe foglaltatik, legalább nyolcz szavazat szükséges e kérdést illetőleg is v. birói elitéléséhez. — A kir. C. elvi jelentőségűnek nyilvánított határozata. — C: A beszámithatóság kérdése a bűnösség kérdéséhez tartozik; mert a tett beszámithatóság nélkül nem bűncselekmény, s annak elkövetője nem bűnös. Ennek megfelelően rendeli a Bp. 358. §. első bekezdése, hogy a beszámithatóságot kizáró okok a bűnösségre irányuló fökérdésbe foglalandók be akként, hogy a főkérdésre adott igenlő válasz kizárja fenforgásukat. Ugyanezen szakasz második bekezdése abban az esetben, ha a befoglalás a főkérdést igen terjedelmessé, vagy nehezen érthetővé tenné, megengedi ugyan, hogy a beszámithatóságot kizáró ok külön kérdésbe foglaltassák, de e kérdés pusztán azért, mert az emiitett czélszerüségi okokból a főkérdésen kivül helyeztetett el, nem nyer önálló jelleget, s nem veszti el azt a lényeges tulajdonságát, hogy az a bűnösség kérdéséhez tartozik; tehát nem esik ki a Bp. 368. §-ának azon rendelkezése alól, mely szerint az esküdteknek ama határozatához, mely a v.-tat bűnösnek mondja ki, legalább nyolcz szavazat szükséges, s a szavazatoknak a v. birói elitéléséhez szükséges száma nem függ a v. bűnösségével legtávolabbi vonatkozásiba sem hozható attól a véletlen körülménytől, hogy a beszámithatóságot kizáró oknak a fökérdésbe való befoglalása e kérdést igen terjedelmessé vagy nehezen értehetővé tenné. Minthogy pedig az esküdtek, a halála okozó súlyos testi sértés bűntettét illető arra a kérdésre: ,,v. megállapított cselekményét az elhalt P. J. által személye ellen intézett, vagy azt fenyegető jogtalán és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges jogos védelemben követte-e el, mert R. J. őt az ablakának beverése miatt üldözvén fojtogatta és feleségét hivta azzal, hogy fejszét hozzon — hét ,,nem"-mel és öt ,,igen"-nel válaszolták; a bűnösségre tartozó e pótlókérdést tehát a v. terhére nem legalább nyolcz szavazattal döntötték el: az esküdtbíróság, midőn a v.-tat, a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében is bűnösnek ítélte, tévedett abban a kérdésben, hogy a jogos védelem, mint a beszámithatóságot kizáró ok fenn forog-e; ugyanezért Ítéletének ezt a részét az összbüntetés kiszabását tárgyazó részszel együtt a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján megsemmisíteni s v.-tat a halált okozó súlyos testi sértés bünDüntvénytár. 13