Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

174 Rp. 32. §. tárgyalása s a bizonyítékok lelkiismeretes mérlegelése után az ügyeldöntését illetőleg kinyilatkoztat. A koronaügyész által az esküdtek érdekeltségérc nézve felhozottak tehát figyelembe vehetők nem voltak. Ezekre tekintettel a kir. Curia nem találta megállapíthatónak, hogy a budapesti esküdtszéktől ezen ügyben részrehajlatlan eljárás és határozathozatal nem volna várható, mihez képest a kérelmet mint a Bp. 29. §. 2. pontja értelmében a biróküldésre perjogi alappal nem bírót, elutasitotta. (1908. márcz. 19. 1196.) 330. Biróküldésnek nincs helye azon a czimen, hogy más érdektelen biró nincs, mint aki az alapperben eljárt. C: Habár a járásbíróság többi bíráival szemben a járásbíróság felterjesztése szerint érdekeltségi viszony forog fenn; miután azonban a Bp. 461. §-ának utolsó bekezdéséhez képest az alapperben eljárt biró csupán lehetőleg mellőzendő s így nincs eltiltva az ujitott perben való részvételtől; jelen esetben pedig K. L. aljárásbiró lévén az egyedüli nem érdekelt bírája a mohácsi járásbíróságnak; mig egyrészt nincs perjogi akadálya annak, hogy ő az ujitott perben is eljárhasson; addig másrészt tekintettel a Bp. 29. §-ának 1. pontjában foglalt ama rendelkezésére, mely szerint biróküldésnek a Bp. 64., 69. §§-aiban emiitett kizárás esetén van helye, ami pedig jelen esetben fenn nem forog, a biróküldés elrendelésének feltételei fel nem találhatók; ezekhez képest a biróküldés elrendelésének perjogi alapját nélkülöző kérelmet elutasítani kellett. (1907. okt. 24. 7849.) Bp. 32. §. 331. A főrendiház tagja ellen mentelmi jogának felfüggesztése előtt bünv. eljárás nem indítható s nem folytatható. H. V. nyitra-nováki lakos esperes-plébánosnak azon feljelentése folytán, mely szerint herczeg O. A. nyitra-nováki lakos őt 1905. évi október hó 28-án nádbotjával fején ütötte, ugy, hogy a kalapja leesett, s egyúttal „kutya papnak, néplázitónak és népbolonditónak" nevezte, a bűnvádi eljárás herczeg O. A. ellen a privigyei kir. járásbíróság előtt a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt folyamatba tétetvén, a járásbíróság herczeg O. A. vádlottat a vád alól a Bp. 326. §-ának 2. pontja alapján felmentette. A magánvádló és képviselője által ezen ítélet ellen a vádlott felmentése miatt közbevetett felebbezés folytán a nyitrai kir. törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, herczeg O. A. vádlottat a H. V. irányában elkövetett, a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségében bűnösnek nyilvánította és ezért behajthatatlanság esetén tizeríöt (15) napi fogházra átváltoztatandó egyszázötven (150). korona pénzbüntetésre ítélte el. C. (Jeé.): A nyitrai kir. törvényszék azzal, hogy herczeg O. A. ellen eljárt és büntető ítéletet hozott, mielőtt mentelmi jogának felfüggesztését kieszközölte volna, a törvényt megsértette.