Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

172 Bp. 23., 29. §§. ellen gyilkosság büntette miatt — végül a B. A. halálesete alkalmából ifj. G. M. ellen gyilkosság kísérletének büntette miatt megindított bűnvádi ügyekre nézve nem forog fenn olyan körülmény, mely eme bűnvádi ügyek egyesítésének és együttes elintézésének a Bp. fentebb idézett 18. és 19. §§-ai értelmében alapjául szolgálhatna. Minthogy pedig az esküdtbíróság ennek daczára s a védőknek a különválasztás iránt előterjesztett indítványa ellenére az előbb emiitett s egymással nem egyesíthető ügyek együttes tárgyalását es elintézését határozta el; minthogy eme határozatával a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezését, különösen pedig a Bp. 342. §-a 1. bekezdésének és a 347. §-nak egybevetett értelme szerint követendő azt a szabályt sértette meg, melynél fogva minden ügyre nézve külön kell megalakítani az esküdtszéket; ennek folytán az esküdtbíróság eljárása a Bp. 384. §-ának 9. pontjába és a 427. §-nak 1. pontjába ütközik. (1907. nov. 14. 8814.) Bp. 23. §. 328. Az ügyek egyesítésének mellőzése semmiségi panasz tárgyává nem tehető. C: A Bp. 384. §. 9. pontja alapján a védő azért jelentett be semmiségi panaszt, mert annak az indítványának, hogy vádlottnak a főmagánvádló ellen érvényesített viszonvádja a jelen ügygyei együttesen biráltassék el, hely nem adatott. A panasz alaptalan. A Bp. 23. §-a ugyanis az ügyek egyesítését nem írja elő kötelezőleg, hanem ezt az eljáró bíróság belátására bízza, miből következik, hogy az ügyek nem egyesítése semmiségi panasz tárgyává nem tehető. Az elutasító határozat különben érdemileg is helyes, mert az egyesíteni kívánt viszonvád tárgyában a Bp. 565. §-a szerint vizsgálat lett volna tartandó, ami a folyamatban levő ügynek indokolatlan elodázásával járt volna. (1907. november 19. 8911. sz.) Bp. 29. §. 329. Biróküldés mellőzése. C.: A P. G. feljelentésére sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt L. Z. ellen a budapesti kir. büntető törvényszék előtt folyamatba tett bűnügyben P. G. biróküldést kért, kérvén a budapesti esküdtbíróság helyett más esküdtbíróság küldését azon okokból, hogy politikai pártállása és viselkedése, továbbá mint székesfővárosi bizottsági tagnak a községi ügyekben tanúsított magatartása és tevékenysége miatt ellenfelei erkölcsi megsemmisítésére szövetkeztek, ellene a sajtóban példátlan hajszát indítottak s ennek költségeire gyűjtést rendeztek, a sajtóban a lakosságot ellene gyűlöletre izgatják, ennek folytán ellene oly elfogult előítélet kapott lábra, melynél fogva arra is tekintettel, hogy ellenfelei pártfegyelem utján az esküdtek lajstromának összeállítására is befolyást gyakoroltak, a budapesti esküdtekből olyan esküdtszéket alakítani nem