Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk- 325- 330- §§• 121 Btk. 325. §. 226. A csalárd és vétkes bukás tettazonossága. C.: Büntetőjogi szempontból a tettazonosságot a büntető törvény által védett jogi érdek azonossága határozza meg. A büntető vagyonbukás csak egy egységes ténválladékot képez abban az esetben is, ha a Btk. 414. és 416. §§-ainak valamennyi pontjai sértetnek meg, mert e pontok a büntetendő vagyonbukás elkövetésének csak egyes módozatait állapítják meg, de a vagyonbukás tényálladékának egységét meg nem bontják, ugy, hogy azok egymás közt egy és ugyanazon bukásból folyóan bűnhalmazatot nem is alkothatnak és közös ismérvük abban nyilvánul, hogy az ezen törvényszakaszokban megjelölt cselekmények vagy mulasztások következtében a közadós hitelezői vagyonjogi érdekeikben sérelmet szenvednek. A Btk. 414. és 416. §§-ainak mindegyik pontja tehát a hitelezőknek a vagyonbukás által veszélyeztetett vagyonjogi érdekeit védi, miből folyóan a sértett jogi érdek a büntetőjogi megtorlás alá vonandó vagyonbukás eseteinek mindegyikében azonos lévén, azonos a tett is, bár elkövetésének módja az egyes esetek megkülönböztetése szerint különbözik is. Ezekhez képest a törvény által védett érdek közösségénél s a vagyonbukás oszthatatlan voltánál fogva nem sértette meg a tábla a tettazonosság elvét és nem hozott ítéletet törvényszerű vád nélkül, amidőn a Btk. 414. §-ának 1. és 3. pontjába ütköző csalárd bukás büntette miatt emelt vád folytán a vád alapjául szolgáló vagyonbukást a tárgyalások során kifejtett tényállásnak megfelelően a Btk. 416. §-ának 1., 2. és 4. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségének minősítette. A semmiségi panasz annyival kevésbbé jöhet figyelembe, mert az elsőfokú főtárgyaláson a közvádló a csalárd bukás bűntettére irányuló vád előterjesztése után pótlólag felhozta azt is, hogy a vádlottak által elkövetett cselekmény a Btk. 4r6. §-ába ütköző vétkes bukás tényálladékát is felöleli és ekként a vád a vétkes bukás vétségére is kiterjed. (1908. jan. 30. 683.) Btk. 330. §. 327. Eszközcselekmény. C: Az erőszak, fenyegetés v. hamis kulcs használata a bűncselekménynek (330. §.) alkotóelemei, melyek mindegyikével, mint eszközcselekvéssel a magánlak megsértése megvalósítható, ámde ebből következik az is, hogy ezek az elkövetési cselekedetben találkozó eszközcselekvések a tettesnek, mint önálló bűncselekmények fel nem róhatók. Minthogy pedig a vádlott a sértettet akkor fenyegette, midőn annak lakásába az erőszakos behatolást megkisérlette; a fenyegetés tehát ebben az esetben a magánlak megsértésének alkateleméül jelentkezik. (1907. február 14. 1515.) 228. Magánlaksértés különélő házastárs ellen. Vádlott a tőle külösválva élő és külön lakásban lakó nejét, vagyis a sértettet annak konyhájában felkeresvén, tőle három sertés