Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 19. kötet (Budapest, 1909)

Btk. 310. §. 1 17 hosszabb ideig volt beteg. Továbbá vádlott ugyané napon méreggel kevert kenyeret sütött, azt M. R. lakására vitte s mivel a mérgek elhelyezésére szolgáló kamara kulcsát nem találta, a megmérgezett kenyeret a kamara felett levő csatornába, a következmények szerint könnyen hozzáférhető olyan helyre tette, ahol a kenyér látható volt s eltávozott anélkül, hogy a házbelie'ket a kenyér mérgezett voltára figyelmeztette volna. Ennek meg az lett a következménye, hogy az udvaron játszadozó gyermekek a csatornába helyezett kenyeret meglátták, közülök M. R. felmászva a csatorna alatt levő 1I/2 méter magasságú kerítésre, a csatornából kivette a kenyeret, abból a négyéves H. I. és a 3 éves M. E. ettek, minek következtében mindketten olyan egészségháboritást szenvedtek, amely miatt nyolcz napnál hosszabb ideig voltak betegek. C.: E tényállás alapján a tábla a vádlott részéről mindkét esetben a törvénynek megfelelően állapította meg a büntetendő gondatlanságot, midőn őt a törvényszék ítéletének helybenhagyásával három rendbeli gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétségében szintén bűnösnek mondotta ki. A büntetendő gondatlanság ugyanis az akaratnak olyan cselekményre vagy mulasztásra való elhatározásában áll, melynek törvénybe ütköző eredményét a tettes köteles figyelem és óvatosság mellett előre láthatta s megfelelő magatartással el is háríthatta volna. Vádlott pedig a foglalkozásánál fogva is köteles óvatosság és körültekintés mellett előre láthatta volna, hogy B. E. a neki megfelelő figyelmeztetés és óvintézkedés nélkül megőrzés végett elküldött s tiszta állapotban emberi táplálékul szolgáló túróból ehetik s az abba vegyitett méreg hatása következtében hosszantartó betegségbe eshetik, ami a valónak elfogadott tényállás szerint be is következett. Vádlott továbbá a mindennapi élet tapasztalatai alapján kellő figyelem és óvatosság mellett azt is előreláthatta volna, hogy ha a megmérgezett kenyeret könnyen hozzáférhető helyre, a kérdéses csatornába teszi, azt a háziak közül, különösen ott, ahol gyermekek is vannak, valaki megláthatja, onnan leveheti, belőle másokkal együtt ehetik is, és mindazok, akik abból esznek, a benne lévő méreg hatása következtében súlyos betegségbe eshetnek. Ennek daczára a vádlott a megmérgezett kenyeret mégis ama csatornába tette, anélkül, hogy az előrelátható és a valónak elfogadott tényállás szerint be is következett fentebbi eshetőséget más valami módon lehetetlenné tette és ugy elhárította volna. Vádlott gondatlansága tehát mindkét esetben nyilvánvaló s tekintettel arra, hogy eme gondatlansága s három egyénnek 8 napnál tovább tartó betegsége között az oksági kapcsolat fennforog: annálfogva nem lehet azt mondani, hogy a tábla tévesen alkalmazta a törvényt abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e valamely bűncselekmény tényálladékát, midőn a törvényszék Ítéletének helybenhagyásával vádlottat három rendbeli