Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 37Q. §. 89 a Btk. 375., 376. §-ai értelmében. Ámde ez a tudat rá nézve nincs megállapítva, hanem csak az, hogy megszerzett árunak bűntettből való származását gyanította, ami a bűnpártolás tényálladékához nem elegendő. (1906. márcz. 21. 2903.) A zálogbirtokos tévedésbeejtése által a tulajdonosnak okozott kár. 189. Vádlott a Cs. által B. pinczérnőnek elzálogosított aranyórát és lánczot oly módon kerítette meg, hogy B. pinczérnőnek azt mondotta, hogy a kiváltással Cs. bízta meg, miáltal az óra tulajdonost megkárosította. C: Vádlottnak ez a tette, figyelemmel arra, hogy az óra és láncz megszerzése czéljából B. ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette, a Btk. 379. £-ába ütköző csalásnak tényálladékát megállapítja; ehhez képest a törvényszék a büntető törvénynek vonatkozó rendelkezését tévesen alkalmazta, mikor vádlott tettét sikkasztás vétségének minősítette. (906. április 3535. sz.) Csalás megállapítása, midőn a tévedésbeejtés lehetősége ki volt zárva. 190. Cs. P. gazda több izben szállított M. J. gőzmalomtulajdonoshoz eladás végett gabonát s mindig kevesebbett kapott a gabonáért, mint a mennyire számítót. Mielőtt utoljára szállítót, más álal figyelmeztetve lett, hogy M. J. mérlegét meghamisítja akkép, hogy a mérleg serpenyője alá vasdarabokat rak. Sértett tehát gyanújának alaposságáról megakarván győződni, otthon búzáját a község hit. tizedes mérlegén megmérte s az 420 kgm. súlyt tett ki s a malomba szállítva, a mérés alkalmával 25 kg-mal kevesebbet nyomott, mire sértett a mázsát megszemlélvén, serpenyője alá elrejtve 2.5 kg. sulyu vasat talált. Ennélfogva vádlott sértettet 25 kg. buza értékével ravasz fondorlattal megakarta károsítani. A járásbíróság vádlottat a Btk. 379. §-ába ütköző s 380. §-a szerint minősülő csalás vétségében bűnösnek mondta ki, mert vádlott ténykedésében a ravasz fondorlat feltalálható, s ezáltal azt czélozta, hogy az eladónak vagyoni kár, vádlottnak pedig vagyoni haszon szereztessék. A törvényszék az elsőbiróság ítéletét hozzászólás nélkül indokaiból helybenhagyta. A T. pedig a semmiségi panaszt elutasította. P é c s i T. A fenforgó esetben a ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést az a körülmény állapítja meg, hogy vádlott titokban a mérleg alá helyezett sulylyal a sértettet gabonája súlyának mivoltára nézve alkalmas módon megtévesztette stb. (1084/907.) = Mindhárom Ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy Cs. P.-nél tévedésbeejtés nem sikerült, mert előzetesen pontosan megmérte búzáját. Azonkívül a károkozás sem állott be — ép az emiitett okból. Kísérlet volna megállapítandó. A T. az 1907 : XVIII. t.-cz. alapján járt el utolsó fokban.