Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 368., 370. §§• 87 A folyóvizén uszó ingóság kifogása és eltulajdonitása nem a Btk. 333., hanem 367. §-a alá esik. 184. Vádlott sértett tulajdonát képező egy darab három korona értékű épületfát a Tisza folyóból, mely közvetlenül a sértett és lejebb a vádlott háza előtt folyik el, a partra húzott s magával elvitt. C.: A fentebbi ténymegállapításból nyilvánvaló, hogy a vizből kifogott, értéket képviselő idegen fadarab — véletlenségből jutott a vádlott birtokába, a ki azt jogtalanul elsajátitotta — a vád alapjául szolgáló tett tehát a Btk. 367. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségének minden tényálladéki ismérvét kimeríti. (907. ápr. 30. 4254.) Btk. 368. §. Saját dolog jogtalan elvételénél a lakásba való erőszakos behatolás jelentősége. 185. Vádlott néhány ágypárnát s lepedőt zálogban hagyott sértettnél, kinek azelőtt ágyasa volt. V. ez ágynemüket a birlaló tudta és beleegyezése nélkül jogtalanul elvitte. Az ablak — mely a kérdé•°s szobába nyilt — föl- s betörve volt. az alsófoku bíróságok azonban e körülményt a Btk. 368. alá vont cselekmény megítélésénél teljesen figyelmen kivül hagyták. C.: A kir. törvényszék uj eljárásra és ítélet hozatalára utasittatik, mert az alsóbiróságok azt a lényeges körülményt, hogy vádlott az ablaktábla kifeszitése s az ablak betörése után az ablakon való bemászás utján, vagy pedig egyéb uton és módon miképen jutott az ingók birtokába, meg nem állapították; ennek a körülménynek megállapítása pedig a törvény alkalmazhatása okából lényegesnek és így szükségesnek mutatkozik. (906. szept. 27., 8713.) = A C. végzéséből nem tűnik ki, hogy minő jelentőséget tulajdonit a jogtalan elsajátítás szempontjából a kiderítendő körülménynek, holott világos, hogy a kérdéses vétség tényálladékát nem változtatja meg a dolog elvételének módja. Az erőszakos behatolás ez esetben csak mint önálló büntetendő cselekmény mérlegelhető s igy bűnhalmazat létesül abban az esetben, ha valaki az idegen házba erőszakosan behatol. (Btk. 330. §.), avégett, hogy onnan zálogba adott tulajdonát jogtalanul elvigye. Btk. 370. §. Az ellopott dolognak kézizálogba vétele által is elkövethető az orgazdaság. 186. C: Nem állhat meg a megszerzés hiányára alapított érvelés, mert a megszerzés foglami köréhez nemcsak a tulajdonszerzés, hanem az ingóknak kézi zálogként való átvétele is tartozik. Hogy pedig a megszerzést vádlottak vagyoni haszon végett követték el, megállapítandó abból, hogy vádlottak az átvett ezüstnemüekben, az egyébként teljesen vagyontalan egyének irányában korcsmai hitelből származott követeléseikre nézve teljes fedezetet nyertek. (907. június 19-én, 5883. sz.)