Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 355- §• 83 módosítva, az utóbbit sugalniazottnak, a valósággal meg nem egyezőnek jelentse ki. Ezek szerint sértett saját akaratától függően vádlottnak állást nem szerezhetvén és a vádlott czélja egyébként sem irányulván vagyoni haszon szerzésére, a vádbeli bűncselekmény cl nem követtetett. C.: Tekintve, hogy vádlott a H. dohánygyári igazgatóhoz irt levelében annak adott kifejezést, illetve vádlott a levélírással azt akarta elérni, hogy a sértett vádlottat a dohánygyárnál álláshoz juttassa, s igy a levélben foglalt fenyegetéssel jogtalanul az állás vagyoni előnyeinek megszerzésére törekedett; tekintve, hogy a Btk. 351. §-ában körülirt zsarolás vétsége nem a kényszerítéssel, hanem a fenyegetéssel fejeztetvén be; vádlott tette a Btk. 351. §-ában körülirt zsarolás vétségének ismérveit kimeríti. (907. mái. 29- 522°-) Btk. 355. §. Vásárlás czéljából átadott pénz eltulajdonítása. 175. M. kereskedőtanoncz a szolgálatadója G. által 99 korona 78 fillér értékű dohány és szivarárunak vásárlásával bízatván meg, a L. üzletében átvette ugyan a dohányt és szivart, de a vételár kifizetése nélkül távozott onnan, s a szolgálatadójától emiitett czélra kapott 99 korona 78 fillért pedig saját czéljaira használta fel. C.: Ezek a tények a Btk. 355. §-ában meghatározott, a 356. §. alá eső s a 358. §. szerint büntetendő sikkasztás vétségének ismérveit kimeríti. (906. febr. 21. 1841.) Ha a reábízott pénz azonnal nem pótolható: sikkasztás forog fenn. 175/a. C.: A vádlott védelmére felhozott az a körülmény, hogy vádlott a pénzt visszaadta sértettnek, nem szolgálhat mentségére, mert habár a vádlott által átvett 50 korona készpénz helyettesíthető vagyonértéket képez, vádlott csak a csendőrség által történt felelősségre vonás után és akkor is csak részletekben téritette meg sértettnek kárát, miből okszerűen következtethető, hogy vádlott az általa elmulasztott 50 koronának megfelelő készpénzzel nem rendelkezett és hogy az őrizetére bizott 50 koronát a jogtalan eltulajdonítás czélzatával költötte el. (907. márcz. 6. 2225.) Idegen ingó dolog visszatartása magánjogi igény kielégítése czéljából. Magánjogi tévedés folytán fölmentés. 176. Vádlott a gróf K. L. uradalmában erdészi minőségben való alkalmaztatásának ideje alatt az uradalom számára elkészített erdőüzemtervezeti munkálatokat és térképeket elbocsáttatása alkalmával magával vitte és kiadásukat megtagadta abból az okból, mert alkalmaztatása idején olyan követelései keletkeztek, a' melyekre nézve az uradalom vele tárgyalásba bocsátkozott ugyan, azonban megegyezés hiányában azokat ki nem elégítette, ő pedig feljogosítottnak vélte magát arra, hogy igényeinek a kielégítéséig a szóban 6*