Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

7* Btk. 313. §. Btk. 313. ft. A gazda ugy a külső, mint a belső cselédekkel szemben házi fegyelmi joggal bir, 145. C: V.-at a vád alól felmenteni kellett azért, mert főmagánvádló cselédje lévén v.-nak, ez jogosítva volt azon á Btk. 313. §-a értelmében házi fegyelmet gyakorolni, mert e jog gyakorlására nézve az alsóbiróságok által a külső és belső cselédekre vonatkozóan tett megkülönböztetés a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról szóló 1876: XIII. t.-cz. 1. §-ában foglalt meghatározásánál fcgva figyelembe nem vehető; továbbá, mert a főmagánvádló oly kihivó magaviseletet és magatartást tanúsított, hogy á házi fegyelem gyakorlására alapos okot szolgáltatott s v-gre, mert vádlott ennek "gyakorlásában a Btk. 313. §-ában meghatározott határon tul nem ment. (906. febr. 6. 1240.) Tanitó házi fegyelmi joga. 146. C.: W. J. 7 éves gyermek állítólagos fegyelmetlensége csupán abban nyilvánult, hogy bezáratása miatt sirt, sőt ordítozott; ebből helyesen következtette a kir. tsz., hogy vádlott tanitó, ki a gyermeket ugy arczulütötte, hogy rajta könnyű sértést okozott, fegyelmi jogának a gyakorlatánál a büntetés megengedett határait nemcsak túllépte, hanem hogy a gyermek a testi fenyíték alkalmazására alapos okot nem is adott. (906. ápr. 9. 3752.) 147. T. G. vádlott állami tanitó az iskolában kk. T. J.-et azért, mert szomszédjával, K.-val beszélgetni kezdett s az egyszeregyet nem tudta, a padból kihívta, egy lóczára fektette s mialatt őt a vádlott parancsára J. J. és O. I. tanuk lefogva tartották, vádlott egy vékony füzfa-vesszővel 10 ütést mért sértettnek hátsó részére. Az orvosi látlelet szerint a kk. T. J. testének ülőrészén a jobboldalon egy galambtojás nagyságú kiemelkedés s ennek felületén és környékén sötét-kékes elszinesedés volt látható. Ez a sérülés 8 napon belül gyógyult. A bártfai jb.-ság vádlottat a Btk. 113. §-a alapján fölmentette, ellenben az eperjesi tsz. megállapította bűnösségét. C.: A fegyelmi jogkör, melylyel a népoktatási törvénvek, úgymint az 1868: XXXVIII. t.-cz. és az 1876: XXVIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter által legújabban 1902. évi október hó 21-én 44,246. sz. alatt kibocsátott rendelettel közölt, a községi iskolaszék számára készített és kiadott „utasítás" a 134. §-ban a tanítót tanítványai irányában felruházza, a ^ testi fenyíték, nevezetesen a verés alkalmazására ki nem terjed, sőt ezt egyenesen kizárja az emiitett utasításnak 100. §-a, melynek b) pontja a növendékekkel való durva bánást, a tanítóval szemben fegyelmi vétségnek minősiti, minélfogva a kir. tsz., mint felebbviteli biróság, nem alkalmazta tévesen a büntető törvény megfelelő