Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 284. ft. 65 K. M.-nak szándékos megölésére a férjétől szenvedett bántalmazás által okozott erős felindulásában reábirta? E kérdés mellőzése miatt bejelentett s. panasz alaptalan, mert a törvényszék, mint esküdtbíróság a Bp. 361. fr*t értelmeben torvényből merített ok alapján utasította azt el, midőn végzésében kimondotta, hogy a Btk. 281. §-a szerint az erős felindulás csak a tettesre vonatkozóan vonhatja maga után az enyhébb büntetési tetei alkalmazását, egymagában a felbujtóra c §. nem alkalmazható. (906. decz. 5. 10,762.) Btk. 284. §. Gyermekölés. 127. A tsz. vádlottnőt, ki törvénytelen gyermekét télen a closetcsészében szülte és ott hagyta, minekfolytán a gyermek meghalt: a 290 §. alapján, a T. azonban a 284. §. alapján itélte el. C.: A C. határozaának is alapul szolgáló tények szerint a 38. éves, szellemi rendetlenségben nem szenvedő vádlott már előzőleg is szült és igy vádlottnak a vádbeli esetben történt szülés folyamatából tudnia kellett, hogy a szülésen esett tul és daczára annak, hogy az életkorával járó tapasztalatból azt is tudta, hogy a gyermek halála elhagyott helyzete folytán kimaradhatatlan bizonyossággal bekövetkezni fog, sem rögtön a szülés után, sem később az éj folyamán semmiféle lépést nem tett. Ezekből a valóknak elfogadott tényekből a tábla a vádbeli cselekményt helyesen minősítette. (906. jan. 23. 754. sz.) Házassági kötelékben levő, habár férjétől külön élő nő a gyermekölés bűntettét el nem követheti. I28« C: A 284. §. rendelkezéséhez képest azon férjes nő, ki a házasságának tartama alatt született gyermekét megöli, gyermekölés bűntettét el nem követheti, még abban az esetben sem, ha a gyermeket a házasság tartama alatt nem a férjével, hanem mással nemzette, mivel a gyermekölés bűntettének egyik alkotó eleme az, hogy a bűncselekmény tárgya: a gyermek házasságon kivül, tehát nem a házasság tartama alatt született legyen, miből folyóan a nemzés időpontja és annak törvényes vagy törvénytelen volta a bűncselekmény elbírálásánál figyelembe nem jöhet (5. sz. döntvény.) ^ Minthogy pedig vádlott K. J.-sal 1897. évi február 17-én házasságra lépett és a házassági kötelék jelenleg is fennáll; az a körülmény pedig, hogy férje a vádlottat a házasság megkötése után fél évvel elhagyta, azóta a házasfelek egymástól különválva élnek, a gyermeknek házasságon kivüli születését meg nem állapítja; e szerint jelen esetben a gyermekölés büntette a fent emiitett törvényszakasz helyes értelmezése mellett fogalmilag ki van zárva. Az esküdtbíróság ítélete tehát a főtárgyalással együtt megsemmisítendő, uj eljárás elrendelendő. (1906. márcz. 16. 2650. sz.) Grlll-féle Döntvénytár. XIV. kötet. í>