Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 261. §. 47 kezésére, a valóknak elfogadott tények büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják. (907. ápr. 30. 4207.) Btk. 261. §. Kereskedői tisztesség megsértése az az állítás, hogy az illető „borgyáros és pancsol". 91. C: A vádiratban megjelölt azon kifejezések, hogy a főmagánvádlók, „borgyárosok" és hogy „bornak elkeresztelt hitvány pancsol küldenek", oly kifejezések, melyek természetes borral kereskedő üzletemberről használva, meggyalázok, mert azt jelentik, hogy valódi áru helyett hamisat árul, a mi a kereskedői tisztességbe ütközik. A tábla e kitételeket első sorban azért nem tekinti becsületsértőknek, mert Zemplénmegyében ,,a köztudatba ment át" az a meggyőződés, hogy oda müborokat küldenek, a melyek azután onnan mint valódi borok hozatnak forgalomba. Ez az érvelés nem állhat meg, mert azt jelenti, hogy a vádlott közérdekből cselekedett, ez jogilag csak azon következménynyel járhatna, hogy vádlott a kifejezések valóságát bizonyíthatja, de nem jogosítja őt fel arra, hogy közérdek czimén bárkit be nem bizonyított és a főtárgyaláson bizonyítani meg sem kísérelt vádakkal illessen. A köztudomásra különben vádlott a Btk. 265. §-a szerint még bizonyítás esetében sem hivatkozhatik. A tábla másodfokban azért nem látja fenforogni a becsületsértés tényálladékát, mert Zemplénben bornak idegen elemekkel való vegyítését köznyelven ,,pancsolás"-nak nevezik. Azonban ez az érvelés sem fogadható el. A kifejezést a legáltalánosabb használat sem fosztja meg meggyalázó jellegétől, a most említett kifejezés pedig a tábla meghatározása szerint is becsmérlő értelmű, mert a bornak ilyen elemekkel való vegyítése, a „borgyártás" értetik alatta. Minthogy ezek szerint a Curia a vádlott által használt kifejezéseket meggyalázóknak találta, a vádlott bűnösségét megállapította. Egy rendbeli becsületsértést állapított meg, mert a czikk nyilvánvalólag csak a czéget támadja és a vádlottnak arról, hogy az nem egyéni, hanem társas czég, tudomása nem volt. (906. február 28-án, 2074. sz.) Női becsület megsértése. 92. A vádlott a sértett kis leányt ezukor ígéretével reábirta arra, hogy vele az üzletbe bemenjen, ott egy mellékhelyiségbe vonult a kis leánynyal, a hol a leányt egyik kezével átfogta, csókolgatta és a mikor az üzlet tulajdonos a mellékhelyiség ajtaját felnyitotta, s vádlottra reászólt, ez a leányt eleresztette. C: Egy 11 —12 évben levő leánynak ily körülmények közt megcsókolása mindenesetre meggyalázó — azonban ebben a 323. §-ban körülirt vétség tényálladéka nem ismerhető föl — és pedig