Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 18. kötet (Budapest, 1908)

Btk. 177. §. 35 talma van és minthogy a Btk. idézett $-ában is ez a törvényben meg­jelölt kitétel használtatik, ezt a fökérdésbe a Bp. 355. §-a 2. bekezdé­sének megfelelően igy kell felvenni. Az esküdtbirság azonban a kérdések megállapításánál ezt a kifejezést mellőzte és ^román nemzetiség" helyett ,,az ország román­ajku lakosai" kifejezést vette fel a kérdésekbe. Már pedig határozot­tan hibás a ,,román nemzetiségnek" ,,az ország románajku lakosai" kitétellel val helyettesítése, mert a kettő nem is teljesen egyértelmű, tehát nem is szabatos, főleg pedig nem törvényszerű. Minthogy ezek szerint az esküdtbíróság a Btk. 172. §-ának 2. bekezdése tényálladéki egyik eleme helyett oly elemet vett fel a főkérdésekbe, a mely a tör­vény fogalmát nem adja vissza és a mi félreértésre adhatott okot: a Bp. 355. §-ának parancsoló rendelkezése sértetett meg, a mi a Bp. 427. §. 4. pontjának semmiségi esete. Ezen okból a megtámadott ítéletet a Bp. 437. §-ának 2. bekez­dése értelmében meg kellett semmisíteni s a Bp. 404. §-ának 1. bekez­désében meghatározott eljárást kellett elrendelni. (1007. ápr. 24- 4035- sz-) Btk. 177. §. A munkás ellen elkövetett erőszak a gazda ellen elkövetettnek is tekintendő. 67. Midőn L. I. sértett munkája végeztével a műhelyből ki­ment, vádlott és még két ismeretlen faesztergályos-segéd L. I. mun­kás ellen, munkabér felemelése végett erőszakot követett el és annak testét szándékosan tettleg bántalmazta az által, hogy azt, a sértettet megtámadták és „sztrájktörő" kiáltások közt agyba-főbe verték s késsel vagy más kemény tárgygyal a fején nyolez napon belül gyó­gyult sérülést okoztak. C.: H. I. vádlottnak ez a tette nemcsak azért, mert a Btk. 177. §-ának rendelkezése szerint a munkabér felemelése vagy leszállítása miatt valamely munkás ellen elkövetett erőszak, e szakasz alá esik, hanem még annálfogva is megállapítja bűncselekmény tényálladé­kát, mert ez az erőszak mindenesetre a munkaadóra is kihatván, ez irányban is elkövetettnek tekintendő; vádlott ellen tehát a Btk. 177. és 301. §-ába ütköző vétségek fenforgása helyesen mondatott ki. (1907. márczius hó 19-én, 2763. sz.) Dolgozó munkásoknak a munkában való erőszakos megakadályo­zása. 68. Vádlottak H. L-t, utóbb Sz. A.-t a végből, hogy a munka­bér felemelése végett rendezett cipészmunkássztrájk eredményes legyen, a más mesterektől elvállalt munkának abbanhagyására erő­szakkal kényszeritették azzal, hogy tiltakozásuk dacára a munka­anyagot tőlük erőszakkal elvitték. C.: Ez a tény, figyelemmel a Btk. 177. §-ára, bűncselekmény 3*

Next

/
Thumbnails
Contents